Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Labádi Lajos - Takács Edit: Szentes város levéltára és levéltárnokai

küdttel és vicevajdával. A város társadalmi életét, igazgatását jelentősen befolyá­solta a református egyház, ami a város és az eklézsia vezetésének személyi össze­tételében éppúgy megfigyelhető, mint a városi és egyházi intézmények fenntar­tásában. A XVIII. századi város-igazgatás legkorábbi fennmaradt dokumentuma egy 1703-ban kelt, II. Rákóczi Ferenc fejedelemtől szánnazó protekcionális oklevél (védlevél), mely hivatva volt a települést mentesíteni az átvonuló kuruc hadak fosz­togatásától. A folyamatosnak tekinthető nyilvántartások az 1720. évvel kezdődnek. Ebből az évből maradt fenn az első bírói számadás, míg az első úrbéres szerződés 1721-ből való. A hivatalos kiadványokat 1730-tól a város pálmafát ábrázoló címe­res pecsétjével hitelesítették. 13 A város 1730-ban kelt első vásártartási engedélye ­amely három országos vásár tartására jogosította a szentesieket - nem maradt fenn, létéről csupán a korabeli nyilvántartási könyvekből, illetve a negyedik országos vá­sár tartását engedélyező, 1847-ben kelt uralkodói oklevélből tudunk. Ugyancsak a korai iratjegyzékekből tudjuk, hogy az első végrendeletek 1731-ben kerültek levél­tári elhelyezésre. Ettől az évtől kezdődnek a városi adószedő iratai is. A levéltár rendkívül értékes részét képezik a tanácsülést jegyzökönyvek, melyek 1740-től talál­hatók meg. A hozzájuk tartozó iratok kezdő éve 1762. A XVIII. század végére az iratféleségek megsokasodtak (egyezségek jegyzőkönyvei, becsü-jegyzőkönyvek, bírósági jegyzőkönyvek és iratok, a szentesi nemesek iratai stb.), a XIX. század első évtizedeire pedig mennyiségileg is nagymértékben gyarapodtak. A viszonylagos önállóságnak az 1772. évi urbárium vetett véget, melytől kezdve a korábban élvezett szabadság fokozatosan zsugorodott, s amit a város elöljárói csak nagyon nehezen vettek tudomásul. Harruckern Ferenc báró 1775-ben bekövetkezett halálával a család férfiágon kihalt. A közel 800.000 holdat kitevő Harruckern biro­dalom női ágon három főúri család között került felosztásra (Wenckheim, Stock­hammer, Károlyi családok). Szentes mezőváros, Szent László és Királyság puszták­kal a Károlyi család birtoka lett. A Károlyiak egységes birtokigazgatási rendjébe betagozott város szabadsága minimálisra csökkent, az önkormányzati és gazdálkodási lehetőségek egyre szigo­rodtak, ezért a szentesiek számára a Harruckernek időszaka jelentette azt a szaba­dabb állapotot, amelybe visszajutni óhajtottak. Mintegy nemzedéknyi küzdelem eredményeként az 1830-as évekre sikerült a földesúri szolgálmányokat ismét éves 13 A pálmafa szimbólum a református egyház közvetítésével került a település címerébe. A kortársak az örökzöld pálmával a szentesi nép szívós élni akarását, a megpróbáltatásokkal szembeni dacos kiállását és örökös megújulását kívánták kifejezni. („Palma sub pondere cres-cit" = Teher alatt nő a pálma.)

Next

/
Thumbnails
Contents