Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Labádi Lajos - Takács Edit: Szentes város levéltára és levéltárnokai

volt. A bizonytalan hatalmi helyzet és a hadmozdulatok pusztításainak következményeként a vidék elnéptelenedett.

3 A fennmaradt dicajegyzékek, dézsmalajstromok és török defterek szerint, a környező falvakéval ellentétben, Szentes népessége - amely a szegedi szandzsákon belül a vásárhelyi náhijébe tartozott -, a 1560-1570-es évekig gyarapodni látszik.

6 A korábban jelentéktelen falu épp ezekben az években nyeri el a „mezővárosi" minősítést.

7 Lakossága a török uralom alatt más alföldi magyar városokéhoz hasonlóan reformátussá vált. A török hódoltság megszűnését követően - minthogy a régi birtokos családok nem tudták igazolni tulajdonjogukat-, Szentes a szegedi kamarai prefektúra kezelésébe került, rendkívül elhanyagolt állapotban, gyér lakossággal. A szentesiek a korábbi évtizedek ismétlődő pusztulására utalva „ negyedik megülésnek" mondták ezt az időszakot. A város belső igazgatási rendjének gyors helyreállását jelzi, hogy az elöljáróság már 1694-ben új pecsétnyomót készíttetett, feltehetően a megsemmisült régi helyett, ugyanakkor a korábbi pusztulásra utal, hogy falunak nevezik.

8 A XVIII. század első negyedében Szentes fejlődése szempontjából nagy jelentőséggel bírt az a körülmény, hogy a délvidéki hadjárat

9 idején Harruckern János György élelmezési hadbiztos városunkat tette meg a császári hadak élelmezésének központjává. A lakosság anyagilag gyorsan gyarapodott, hisz szinte minden terményét, jószágát könnyen értékesíthette. A hirtelen jött viszonylagos jólét, vonzóvá tette Szentest az új betelepülők előtt.

10 5 1553-ban a királyi adószedők Csongrád megyében 17 lakott helységet írtak össze, de ezek közül csupán hat helység tudott fizetni összesen 36 porta után. Szentes egymaga 20 porta után fizetett, kiemelkedve ezzel a környező települések sorából. 6 Míg a magyar adószedők 1552-ben 10, 1553-ban 20 adózó portát vettek jegyzékbe, addig az 1557-es török defterben az adófizető családfők, háztartások (hanem) száma 42, az 1560-as defterben 56. Egy 1563-ban készült dézsmajegyzékben 97 családfő neve szerepel, az 1570. évi török defter pedig már 106 háztartást rögzít. 7 I. Ferdinánd 1564. április 4-én kelt vitézlő Szentesi Tornyai Tamás és rokonai részére kiállított oklevelében megerősítette a családot Szentes mezőváros felét illető jogaikban, mely oklevél első ízben nevezi a települést „oppidumnak", vagyis mezővárosnak. 8 Ennek lenyomata ma is ismert, Sima László leírása és rajza alapján. Eszerint városunk első fennmaradt pecsétje egy szívből kinövő virágot ábrázolt a következő körirattal: „SZENTESI FALU PÖCSÉTI1694" 9 A bécsi udvar 1716-ban a karlócai béke megszegésével vádolta meg a Portát, s hadjáratot indított a még török kézen lévő délvidéki területek visszafoglalására. 10 A lakosság száma 1715-ben 1380.