Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Dominkovits Péter: Két törvényhatósági levéltáros a XX. század első feléből Házi Jenő és Sümeghy Dezső

állítását, hogy Sopron mindig német volt, tehát az Ausztriához csatolás egészen természetes lépésnek tekintendő. Ekkor 1921 tavaszán saját költségemen kiadtam az oklevéltáram első kötetét, a nyomdaköltségeimet utóbb ugy e kötetnél, mint a második kötetnél a polgármester ur gyűjtés utján megtéritette." A tárgyévig, 14 esztendő alatt, az oklevéltár 10 kötetét jelentette meg, 1531-ig kiadta a városi ok­leveleket, magánleveleket, 1541-ig pedig a végrendeleteket és a közgyűlési jegy­zőkönyveket. Ekkor a számadáskönyvek sajtó alá rendezésén dolgozott, a XI. kötetben az 1454-1480 közöttiek publikálását készíti el. Beszámolója szerint éves tanulmányútjait az 1934. évvel alapvetően befejezte, „csak esetleges pótlások ma­radnak hátra. Kívánatos lenne ugyan, hogy München, Nürnberg és Kölnben is megforduljak, hol soproni adatok vannak, de talán levelezés utján is elérhetem cé­lomat." Az oklevéltárral kapcsolatban még legalább öt kötet kiadását látja szüksé­gesnek. Mindezek után kerülhetne sor a várostörténet 1541-ig való megírására, a későbbi időszak a levéltár gazdagsága miatt már nem egy ember feladata lenne. Házi eddigi teljesítményére utalva e jelentésében tért rá szakmai munkája díjazá­sának kérdésére. Jelezte: az írói tiszteletdíjat a nyomtatott ívek alapján szokás kér­ni, amire a vármegye a megyemonográfíánál ívenként 100 P-őt szabott, míg az MTA-nál 80 P-ben volt ez megállapítva. Minthogy a főlevéltáros e munkákon hi­vatali idejében is dolgozott, méltányos módon alacsony árat kért, a forrásközlő kö­tetekre 30 P/ívet, míg a monográfiára 50 P/ívet. (1942 októberéig tartotta ezt a javaslatát.) A munkabeszámolóval együtt kimutatást készített az oklevéltár 3-10. kötete és a Jókai Emlékkönyv eddig kifizetetlen tiszteletdíjáról, azaz az összesen 263 5/8 ívnyi terjedelem után 7.908 P-re tartott igényt, amit a várostörténet céljára tartalékolt 10.610 P 65 filléres alapból látott megoldhatónak. A sorozat egyben­tartása érdekében felajánlotta az 1-2. kötet tulajdonjogának 30 P/ív díjért történő átadását (kb. 1025 P 49 fillér). Javaslatot tett az egyes kötetek különböző árusítá­sára és áraira, majd lezárásként szakmai működésének eddigi országos elismertsé­géről ejtett pár szót. 33 Engedtessék meg itt egy kis kitérő. A Sopron városi monográfia terve és a megvalósítás lépései mellett vajon mi a helyzet a szomszéd törvényhatóság mono­gráfia-tervezetével? Sopron vármegye is 1885-ben határozta el a megyei mono­gráfia megírását, aminek végbevitelével 1886-ban alsószopori Nagy Imre ny. kúriai bírót bízta meg. Nagy halála után 1897-ben Balics Lajos nagycenki plébá­nos, majd annak e hivatalról való lemondása és győri kanonokká történt kinevezé­se után 1916-ban Mihályi Ernő bencés rendi, pannonhalmi főiskolai tanárt bízták 35 Házi jelentése: uo. Sopron, 1935. jún. 29.

Next

/
Thumbnails
Contents