Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)
A szőlő útja - a földtől a hordókig
86 A szőlő útja - a földtől a hordókig a zöld muskotályt, vagyis a zöld veltelinit és a fehér muskotályt, amit Budán szagos szőlőnek neveztek.43 A Festetics-család iratai között maradt fenn egy dátum nélküli lista a cserszegtomaji szőlőiskola szaporítani való szőlőfajairól. A listában a 86 hazai, történelmi borvidékekről származó fajta között 15 budait soroltak fel, mindegyiknél sommás jellemzéssel. Az iskola az alábbi budai szőlőfajtákat tartotta: a fehérek közül a Budai Ketsketsetsüt („húsos és tartós”), a hosszúszárút (Gelber Langstingl - ez borhoz közepes minőségű), Fehér Kadarkái (Weißer Kadarker - jó és tartós), a nagy, kerek szemű fehér szőlők közül az Ezüst szőlőt (Sylberweise - „sehr tragbar Wein”), a Hosszúnyelűt (Weißer Langstieler - „sehr tragbar”). A fehér, közepes méretű szőlők között emliti a Mézes fejért (Weißer Honigler - „igen jó bor céljára”) és a kisszeműek között az Apró Czaikét (Kleine weiße — ez nem túl bőven termő). A kékszőlők között a nagy szemű, kerek szőlőknél szerepel a legtöbb budai fajta, így a Fekete go hér (Schwarz Wälsche - asztali szőlő és borhoz is jó), a Budai fekete (Grobe schwarze - „ergiebig”, azaz termékeny), a Kék budai (Blaue Ofner - keverékborokhoz), a Török szőlő (Türkische Kadarker - szintén keverékborokhoz), a Budai hosszú (Blauer Langstieler - szintén keverékhez). A közepes méretű kékszőlők közé sorolta a legendás Budai kadarkát (Ofner Kadarker), ami „a legjobb budai vörösbort adja” (giebt den besten Ofner rothen), valamint a Fekete muskotályt (Schwarzer Muscat - szintén kitűnő, mint asztali szőlő). Kisszemű kék budai szőlő csak a Kökény szőlő (Schlechen Traube) volt, ez azonban nem számított túl bőven termőnek.44 Közvetlenül a filoxéravész előtti évtizedekben a híres budai vörösbort, a Jókai által kedvelt Sashegyit (Adlersberger) kadarkából, nagyburgundiból és oportóból, majd othellóból és Jaquez-fajta szőlőkből állítottak elő.45 Az 1787-ben kimért községi borok és a belőlük származó bevétel (BFL VI.c, 1787, Kimutatás) Bor ára Elfogyasztott mennyiség Elfogyasztott mennyiség ára (bevétel) akó fertály Ft kr 3 Ft/akó 389-1082 43 4 Ft/akó 844 2 3195 1 2/4 5 Ft/akó 223 3 1070 16 43 Schams egyébként célszerűnek tartotta volna, ha a fehér asztali borokat meghagyják Pestnek, a budai hegyekben (értve ezalatt az Óbudától Budafokig terjedő térséget) pedig minőségi vörösborokkal foglalkoznának. Schams 1836. 71., 81., 130. p.; Schams 1837. 34., 37-38. p.; Schams 1838. 9., 20., 24., 35. p. 44 Lichtneckert 2007. 181 -187. p. 45 Balázs 2014. 253. p.
