Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)
Jogi háttér és a működés keretei
Jogi háttér és a működés keretei 65 amire csak egy korabeli vendég vágyhatott.199 Hasonló elgondolások vezethették a Korona fogadó korábbi bérlőjét, Ignaz Hafraneket (vagy Havranek), aki 1825-1834 között óriási összeget költött az általa bérelt Korona fogadóra, majd a város központjában (ma Kórház utca 9. alatt) saját vállalkozásba kezdett, amelynél különösen a kávéméréssel kapcsolatban akadt gondja a város vezetésével (amelynek működésében egyébként 1834-1836, majd 1837-1844 között külső tanácsosként, azaz a hatvanasok tagjaként részt is vett).200 Hogy hogyan nézett ki és mennyire lehetett ezáltal a szerződéses fogadóknak reális konkurenciája egy magánfogadó, azt jól érzékelteti a Zichy-kastély, azaz akkoriban a Montour Commission déli szomszédságában álló „Pozsonyi szépasszonyhoz” (zur schönen Preßburgerin) címzett fogadó leírása 1844-ből.201 Jellemző, hogy a vendéglőt nem az alantasabb Weinschank (kocsma, csapszék) vagy Wirthshaus (fogadó) megjelöléssel hirdették, hanem az elegánsabb Gasthauslocal (vendéglő és mulató) megjelöléssel. Az épültben egy ekkor a Vereinigte Ofiier und Pester Zeitungban feladott hirdetés szerint tágas vendégszoba, lakószobák, konyha, pince, padlás és istállókocsiszín is volt. Nyaranta fedett udvarral rendelkezett (hat für den Sommer einen gedeckten Hofraum), továbbá egy teljesen új tekepályával. Forgalom szempontjából kifejezetten előnyösnek számított, hogy két főbejárata közül az egyik a hajógyárra, a másik a Haupt Gasséra (ma Szentlélek tér) nézett, és igény szerint kertet is lehetett bérelni hozzá.202 A „Pozsonyi szépasszonyhoz” címzett vendéglő feltehetőleg azonos Anton Wieser engedély nélküli fogadójával, amely már 1829-ben ugyanitt működött,203 s a felsorolást tovább lehetne folytatni. Nem véletlen, hogy a további szabályozásra, szigorításra nem annyira a lakott terület határán lévő kisebb fogadók (mint a Radl vagy a Lehrbaum) bérlői, hanem a Korona fogadó vezetői törekedtek, akik jogosan érezték úgy, hogy nem éri meg a drága bérleti díjakat fizetniük, ha más engedély nélkül ugyanazokat a jogokat gyakorolhatja, mint ők. Weymann, a Korona bérlője 1840-ben, amikor a tanács felszólította fél éves hátraléka rendezésére, ezzel a panasszal indokolta fizetési nehézségeit. Úgy vélte, bérletét ellehetetleníti, hogy a szokásos kocsmák és étkezdék mellett most már a kávémérés, meleg ételek felszolgálásának jogát is bitorolják.204 A tanács jogosnak ítélte Weymann 199 A család történetét részletesen ld. külön fejezetben. 200 https://archives.hungaricana.hU/hu/archontologia/319/?list=eyJxdWVyeSI6ICJoYWZyYW51ayJ9 és https://archives.hungaricana.hu/hu/archontologia/318/?list=eyJxdWVyeSI6ICJoYWZyYW51ayJ9 (utolsó lekérdezés: 2019.07.18.). 201 Vereinigte Ofner und Pester Zeitung, 1844.06.16. 604. p. 202 „nämlich rückwärts vis á vis der privil. Dampffschiffswerke, und in der Hauptgasse neben der k.k. Commission; und auf Verlangen kann auch ein schöner Hausgarten mit verpachtet werden ”, Uo. 203 Wieser egyébként szintén kötődött családi szállal a vendéglátáshoz. Philipp Wieser 1800-1804 között a Korona fogadó elődjét, az ún. felső városi fogadót (zum Löwen) bérelte a várostól. BFL V.l.v 1800.04.15. 204 „...auch sogar außer der gewöhnlichen Schank- und Traiteur-Häußern Coffee gekocht und Kost gegeben wird; wodurch er zur Zahlung seines Arendabetrages unvermögend gemacht wird. " BFL V.l.a 19. kötet 1840.10.22. Nr. 225.
