Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)
Jogi háttér és a működés keretei
Jogi háttér és a működés keretei 63 Station fahren darf), hiszen a fertályok alapján már előre tudják, hogy mennyit kell majd fizetnie. így a város megspórolhatja a tizedállomás költségeit, és mindenki úgy viheti haza szüretét, ahogy kedve tartja. A tanács belátása szerint még szüret idején rövid határidőt kaphatnak az adósok tartozásuk kiegyenlítésére, amennyiben ezt nem tennék meg, azok szüretét elárusítanák és készpénzzé tennék (auf dem Stock verkauft werden), hogy a község pénztárát ezáltal kielégíthessék. Határoztak végül a január 16-i és 19-i ülés erre vonatkozó pontjainak kihirdetéséről, s az alábbiakról: 1. Január végéig minden szőlőtulajdonos jelezze írásban, hogy az elkövetkező 6 évben akar-e kimérni bort vagy sem. 2. A kilenced mértékét, valamint a kimérési jog díját küldöttség fogja megállapítani, ami a szőlőfertályokat és nyolcadokat osztályozni fogja „mérték és termékenység/hozam” alapján (nach Maasstab und Tragbarkeit), ahol a szőlő fekvését és a szüret mértékét fogják figyelembe venni. A küldöttség tagjai a tanács részéről Lorenz Gallauner, Christian Lindmayer, Lorenz Giegler, Michael Gemedl, Georg Kren, Stephan Schlosser, a külső tanácsból pedig a két hegymester: Stephan Bauer és Leopold Gráf, továbbá Martin Schuster, Jakob Strohberger, Johann Künstler. Továbbra is tartották magukat ahhoz, hogy mindenki csak a saját szüretéből mérhet bort, ha valaki helyitől vásárolna bort kimérésre, azt 10 forint konvenciós pénzzel büntetnék. Bárkit, aki idegen bort hozna be kimérési céllal, azt a bor elkobzásával büntetik. 4. Az ország törvénye (vermög Landes Artikel)m engedélyezi, hogy az itt lakók behozhassák saját, de máshol termelt borukat. Ezt azonban csak saját fogyasztásra használhatják fel, nem kimérésre, s behozatal előtt kötelesek azt jelenteni a tanácsnak, a behozandó mennyiség pontos feltüntetésével.196 197 Az 1837. január 19-i tanácsülésen, a magánkocsmáltatási tervezet kidolgozásában részt vevők névsora (BFL VI.a 18. kötet 1837. január 19. alapján): Bérlők (Pachtmänner, 29 fő): Stephan Schlosser szószóló, Martin Waigandt, Johann Künstler, Michael Popp, Franz Genszki, Joseph Prosz, Michael Kruch, Nicolaus Graf, Sebastian Hazmann, Joseph Dietrich, Leopold Graf, Martin Schuster, Jakob Strohberger, Járó Ferenc [Franz Járó], Johann Müller, Carl Kurcz, Georg Cziegler, Leopold Lindmayer, Johann Kappel, Michael Gruber, Joseph Czeller, Christian Schlögl, Johann Lindmayer, Jakob Lang, Matthias Lesch, Joseph Periinger, Jáni Ferenc [Franz Jáni], Matthias Rindfleisch, Martin Rauscher. A külső tanácsban lévő szőlőművesek (67 fő): Lorenz Schmidt, Caspar Gruber, Georg Prosz, Joseph Polczner, Joseph Bauer, Georg Jagoschütz, Leopold Graf, Georg Kremer, Peter Keller, Carl Hechtl, 196 Valószínűleg az 1836. évi VI. te. 2. §-ára céloz, részletesen ld. a jogi szabályozásnál. 197 BFLV.l.a 18. kötet 1837.01.19. Nr. 79.
