Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)

A kocsmák, fogadók, mint politikai megbeszélések és egyéb mindennapi csetepaték, botrányok színterei

214 A kocsmák, fogadók, mint politikai megbeszélések és egyéb mindennapi... fogadójában a szakács elkapott egy párt, melynek tagjai „test szerint vétkeztek”.102 A vizsgálat szerint a 27 éves nőtlen Nicolaus Spängler és a hajadon liptói Marisch (!) Stacho egy párt alkottak, vadházasságukból már egy gyermek is született. Büntetéskép­pen a férfit 15, a nőt 30 korbácsütésre ítélték.103 További sorsuk ismeretlen, házasságot a jelek szerint Óbudán nem kötöttek, valószínűleg egyszerűen továbbálltak. Ennél komplexebb történet bontakozik ki 1792-ben Johann Manyick (Mányik) és Theresia Hittlin ügyéből. A párt a Radl fogadóban kapták el, valószínűleg a fogadós, Joseph Lux adta fel őket, miután nem tudták a szállást kifizetni és gyanút fogott (a nő 13 forinttal tartozott a fogadósnak, illetve még 5 forinttal egy meg nem nevezett helyi zsidónak, akivel a plébános szakácsnője ismertette meg). A két személy törté­nete Szántón (Pilisszántón) fonódott - szó szerint - össze. A 32 éves nő messzebbről, a Pozsony vármegyei Szentgyörgyről érkezett az említett településre. Állítása szerint 15 hete jutott özvegységre, s 11 hete jött Szántóra, hogy munkát keressen. Mivel tél volt, vagy a plébánosnál, vagy a jegyzőnél font. Egyik ilyen alkalommal a plébánián ismerkedett meg a nála 11 évvel fiatalabb fiúval, aki házasságot ígért neki. A nő lottózni kezdett, s a jelek szerint meg volt róla győződve, hogy nyerhet, ezért elhagyta a falut.104 A fiatal férfi vallomásában nem szerepel a házassági ígéret, ellenben hangsúlyozza, hogy a nő 2000 forintos mesés lottónyereménnyel kábította,105 továbbá azt ígérte neki, hogy elviszi magával Szentgyörgyre, ott mestert és polgárt farag belőle. Az elfogás idején mindössze 14 napja ismerte a nőt, ebből 8 napot a Radl fogadóban töltöttek. A férfi vallomásából egy valóban naiv (szerelmes?) személy képe bontakozik ki: a 8 nap alatt végig a nővel időzött és aludt, hiszen azt mondták, hogy az asszony a felesége. Talán a nő is szerelmes lehetett a férfiba, hiszen a férfi vallomása szerint minden költséget ő szeretett volna állni (Manyick azt sem tudta, mekkora összeggel tartoznak a fogadósnak). Az adósság kifizetéséről tehetetlenül jegyezte meg: „Én nem tudom, mert nekem nincs pénzem, hacsak nem fizeti meg apám az adósságot.” Feltehetőleg a kihallgatást végzők is érzékelték a fiatal hiszékenységét, mert mindössze a fogyasztás megtérítésére kötelezték, egyúttal levélben értesítették az apát.106 Theresia Hittlint azonban veszélyes, erkölcstelen csábítóként ítélték meg, s „buja életmódja miatt és mi­vel kóborló személy” 12 korbácsütéssel kitoloncolták szülőhelyére.107 A szerencsétlen pár története itt véget ért. 102 „in dem s.v. privat fleischlich gesindiget" BFL V. l.a 5. kötet 1778.08.03. 103 Uo. 104 „...weillen ich in die Lotterie gesezet habe in hofnung etwas zu gewinnen.” BFL V.l.a 7. kötet 1792.01.25. Nr. 15. 105 „Sie hat mir vorgemacht, daß sie in der Lotterie 2000f gewonnen hätte. ” Uo. 106 Amennyiben az apa nem fizette volna meg az összeget, az uradalom ügyészének továbbították volna az ügyet. 107 „mit einen Schub Paß von Orth zu Orth " Uo.

Next

/
Thumbnails
Contents