Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)
A kocsmák, fogadók, mint politikai megbeszélések és egyéb mindennapi csetepaték, botrányok színterei
A kocsmák, fogadók, mint politikai megbeszélések és egyéb mindennapi...213 szerencsét. Szolgálata közben azonban 6 forintot lopott. A lány a könnyűvérű nőknél alkalmazott büntetést kapta: 12 korbácsütést (azért nem többet, mert bevallotta a lopást és visszaadta az összeget), és hazatoloncolást szülőhelyére." Ezt követően a fogadók és az esetleges prostitúció kapcsolatáról hallgatnak a jegyzőkönyvek. 1848 előtt egyszer fordul elő, amikor egy névtelen bejelentés érkezett a Vogl fogadóban elharapózó helyzetről. Érdemes szó szerint idézni a bejegyzést: „Szóbeli jelentés tétetvén az iránt, hogy Schlögl Leopold a madárvendégfogadó haszonbérlője, feslett eletü asszonyszemélyeknek menedék helyet adván, ott nem csak a fiatalság, hanem a helybeli emberkoru lakosság is romlani kezd; jelentetett továbbá az is, hogy Molnár József házának, nem különben a zöldfa vendégfogadósnál, szinte illy kicsapongó személyek fészkelvén be magokat, botránkoztató életet viselnek, ennek megzabolázásáért, minekutánn Schlögl Leopold megintetett volna, az intést azonban nem csak félre tévén, hanem illetlen kifejezéssel magát védelmezve, két óráig tartandó börtönre Ítéltetett; ezen idő alatt felesége ide érkezvén, férjének fenyítési tárgyáról (!) kérdezősködött, minthogy ő arra, hogy innel eltávozzék utaltatott, erre azonban nem ügyelvén, azon kifejezéssel »Was kann mir geschehen ?« élt, a férje helyett bezárattatni rendeltetett. Molnár Józsefnek meghagyatott, hogy jövendőre nézve az illyes személyek tartásától, valamint szinte az éjjelenkinti muzsika fogadásáról magát szorosan óvja. ”99 100 A jegyzőkönyvből tehát kiderül, hogy a Voglben már jó ideje rendszeresíthették a könnyűvérű nőket, s bizonyos, hogy a helyi civil lakosság mellett a közelben lévő Zichy-kastély katona lakói is megfordulhattak látogatási céllal a fogadóban. Érdemes megjegyezni, hogy a Vogl akkori fogadósa, Leopold Schlögl korábban (1834 és 1837 között) a Radlt vezette, s nem véletlen, hogy a két - bécsi és vörösvári - országút mentén, a lakott területen kívül fekvő Radl fogadóval kapcsolatban merültek fel hasonló vádak már korábban is.101 A város belterületén elhelyezkedő, drágább fogadók esetében a vendégforgalomra rossz hatással lett volna a ház kétes híre, ezért nem valószínű, hogy a bérlőknek megérte volna kockáztatni. A fogadó, mint a vadházasok búvóhelye Kivételes és ritka esetet képeznek azok az ügyek, amelyek során az előző lakhelyükről menekülő vadházasok ideiglenesen a fogadóban húzták meg magukat. 1848 előtt mindössze két ilyen pár bukott le Óbuda egy-egy fogadójában. 1778-ban a község alsó 99 BFLV.l.a 6. kötet 1789.06.17. 100 BFLV.l.a 20. kötet 1842.07.10. Nr. 95. 101 Nem mellékes az sem, hogy Molnár a Radl fogadó Schlöglt követő bérlőjének volt kezese 1837 és 1840 között, nem kizárt, hogy így került kapcsolatba a kérdéssel.
