Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)
A kocsmák, fogadók, mint politikai megbeszélések és egyéb mindennapi csetepaték, botrányok színterei
212 A kocsmák, fogadók, mint politikai megbeszélések és egyéb mindennapi... Nr. Név Születési hely Családi állapot Vallás 4 Podhradtzky, Catharina Székesfehérvár hajadon kát. 5 Horváth (Horwath), Julianna Szentbenedek hajadon kát. 6 Petrovics (Petrowitsch), Clara Károlyváros hajadon kát. 7 Kalina Havasalföld férjezett görögkel. 8 Tatar, Stanicka Havasalföld hajadon görögkel. 9 Romann, Marianna Lugos hajadon görögkel. A fogadósnak ügyelnie kellett az általa vezetett intézmény jó hírére, a gyanús körülményeket köteles volt jelenteni. Feltehetőleg a fogadós üzent 1792-ben Butta Pál és Német Marianna ügyében. A kihallgatási jegyzőkönyv szerint az 1792. év elején elfogták „az országúti fogadóban” (valószínűleg a Radlben) a 37 éves, nőtlen, Esztergom vármegyei férfit, aki nem értette, miért került kézre. Állítása szerint Pestre akart menni, az Invalidusok Házába. A fogadóba két férfival tért be, akiket meghívott borozni. Sem a nővel, aki időközben csatlakozott hozzájuk, sem az említett két férfival korábban nem találkozott. Áristomban sosem volt, viszont érvényes útlevél nélkül kelt útra, ezért végül átadták az úriszéknek. A Pest vármegyei, új falusi97 Német Marianna állítólag munkát keresni tért be a fogadóba, ott találkozott a férfiakkal, az egyikük felajánlotta, hogy kifizeti a borát, a másikat már korábbról ismerte „a” kaszárnyából (nem egyértelmű, melyikre utalt). A nő azt nyilatkozta, hogy nem tudja, miért fogták el, ugyanakkor kiderült, hogy Pesten már háromszor megjárta az áristomot „ledér életmódja miatt” (wegen mein liederliches Leben).98 Még ha nem is történt a borozáson kívül más, joggal foghatott gyanút a fogadós és a hatóságok. A két borozó társat nem tudták előállítani, de figyelemre méltó körülmény, hogy a nő egyiküket ismerte, ráadásul a katonaságon keresztül. Még ha az esztergomi férfi ártatlan borozásra is gondolt, a másik oldalról felmerül a kerítés gondolata. A katonaság, a tisztességtelen, ugyanakkor szerencsétlen élet és a fogadók kérdése kapcsolódik össze Szabó Anna pár évvel korábbi ügyében. A nő a Nyitra vármegyei Kereskényben született, majd Pesten próbált szerencsét. Valamikor a katonasághoz csapódott, s ott élt egy katonával - házasság nélküli viszonyban, a férfit a szerelmének (mein Liebste) nevezte. Szerelme halálát követően a fiatal, 26 éves nő otthagyta a katonákat, és Óbudára jött, ahol a város felső fogadójában (Locken Wirtshaus) próbált 97 Ma Szigetújfalu. 98 BFL V.l.b Nr. 704. Kihallgatási jegyzőkönyv, 1792.01.03.
