Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)
Társasági élet, szórakozás: szerencsejátékok, zene, tánc, mulatságok és egyéb szórakozási formák, szokások
Társasági élet, szórakozás: szerencsejátékok, zene, tánc, mulatságok... 187 ra (amennyiben utóbbi tudott a tiltott játékról).74 A szerencsejátékokat a katonák mellett később a nagyobb városok kaszinóiban szórakozó civilek is előszeretettel játszották.75 A kártyafajták közül különösen a francia kártya örvendett nagy népszerűségnek.76 77 78 79 80 81 82 A szerencsejátékok megvetettségüket - társadalmi hatásaik mellett - elsősorban annak köszönhették, hogy a győzelem (vagy vereség) nem taktikán, észbeli képességeken múlt, hanem a vakszerencsén. 1840-ben birodalmi szinten betiltották az alábbi hazárdjátékokat (a rendeletet 1854-ben ismét kiadták): „Pharao, Bassette,11 koczka, Passadieci,78 Lansquenet,19 Quince (Quindici), Trenta, Quaranta, Rauschen, Färbli, Straschak sincere, Brennten, Molina, Walacho, Maccao, Halbzwölf (Mezzododici, Undid e mezzo), Vingt-un, Biribis (Wirbisch),m Oka (Gespenst), kopka, Zupferl (Trommel-Madame), Rouge et noir, Hans erl-jálél}1 kuphelyeken, Krügel- és Hirscheljáték, Schiffziehen, tekeasztaloni kupjáték, mellynél a’ golyó futása rugó vagy gép által eszközöltetik, Zwicken vagy Labet, Riemstechen és Zappari, végre nyilvános korcsmákban vagy kávéházakban a ’ Lotto, Lotto-Dauphin, a ’ lottoszerü Tártéi, melly Vogelspielnek is neveztetik, ,s a’ Tartel fogadási játék, melly Judentartel vagy Kleintartel nevet is visel}1 / A ’fönt elösoroltakon kívül átalában még minden ollyas játékok tilosak, melylyeknél a ’ nyereség és veszteség nem annyira a ’játszók ügyességétől, mint a vakszerencsétől függ. ”83 Noha általános vélemény szerint ártalmas szórakozás volt, népszerűségén ez mit sem változtatott. (Bizonyos helyeken tisztességes szakmák képviselőinek kifejezetten 74 A bírságot harmadolták, egyik részét az eljárást lefolytató község pénztárába, másikat a kincstárnak, a harmadikat pedig a feljelentőnek adták. Amennyiben a bírságot nem tudták kiegyenlíteni, tömlöc vagy testi fenyítés várt a szerencsejátékosra. Latinul ld. Katona, 1810. 864—865. p. Magyar fordítása: Szlemenics, 1823. 346-347. p. 75 „ ...Szerencsés haza! hol a’ Casinók olly sűrűén fogamszanak, mint eső után a’ gomba! valóban valami csiklandónak kell lenni e’ névben, ’s attól tartok, hogy ma holnap még a’ czéhek és bandák is gyülekezeteiket Casinóknak nevezendik el; — legalább Klubboknak, mert már a ’ korszellem úgy hozza magával, hogy valami küljoldi névvel czimezzük társalkodásainkat, így például: Casino neve sok helyen azon egyesületeknek, mellyeknek tagurai öszsze jővén pőrére vetkeznek, szerte szét köpdöznek, versenytjustölnek, tivornya és hazard kártyajátékokat űznek 'sat. ” Ploetz: Bácskai kaland. In: Hasznos Mulatságok. 1838.09.05. 2. félév 19. sz. 146. p. 76 1837-ben az országban 3 566 121 paklit bélyegeztek meg, azaz regisztráltak. Honművész, 1838.09.06. 6. évf. 71. sz. 554. p. 77 Velencei eredetű, de Franciaországból elterjedt hazárdjáték. Balázs Kovács 2009. 164. p. 78 Passadieis, passe-dix, kockajáték. Balázs Kovács 2009. 166. p. 79 A Landsknechtekre utal. Német kártyajáték. Balázs Kovács 2009. 164. p. 80 A bíribirit, a kártya és pörgettyű kombinálásából álló játékot ld. Szabó 1996. 276. p. 81 Hat, számokkal ellátott bábuból álló játék. Uo. 82 Magyarul tartli. Fogadós, kétszemélyes, memóriára épülő kártyajáték. Balázs Kovács 2009. 164. p. 83 Magyarországot illető Országos Kormánylap, 5. évf. Első rész, Második kötet, 22. db. 1854.11.09. Nr. 253. p. 615. 1854.09.27-i B.M. rendelet, az 1840.10.16-i udvari kancelláriai rendelet alapján.
