Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)

Társasági élet, szórakozás: szerencsejátékok, zene, tánc, mulatságok és egyéb szórakozási formák, szokások

188

Társasági élet, szórakozás: szerencsejátékok, zene, tánc, mulatságok...

Kártyalapok kockajátékhoz, Ausztria, 1830 körül (Iparművészeti Múzeum, lelt. sz. 53.2628.1-29)

tiltották.84) Már a kortársaknak is feltűnt, hogy sok családot tönkretett a kártya és a kártyázás, mint szenvedélybetegség. Ahogy egy szatirikus cikkben írják:

„ ...Ha, nem mulatsági időtöltésből, hanem nyereségvágyból űzetik, akkor igen is betegség [ti. a kártyajáték], még pedig a’ szenvedély i betegségek közt a ’legveszedelmesb; mert gyakran megesik, hogy ennek dühe, - kivált a ’gyöngébb lelküeket - még emberi méltóságuktól is megfosztja, midőn indulatikon uralkodni nem tudván, csak ennek s nem az okosságnak engednek. Rosszabb ez a ’fenénél, mert az csak egyet, kibe belé esett, ez pedig egy által egész házat minden családostul tönkre juttat. ” (Lukács Pál: Gyógycseppek. Társalkodó, 5. évf. 1836. február 13. 13. sz. 51. p.)85

84 1786-ban Pozsonyban megtiltották a kártyázást „ a ’ mesterlegényeknek, úri inasoknak ”. Fényes 1837. 493. p.

85 Az írás főszereplője elhatározza, hogy a kártyára szánt pénzt (új magyar) könyvekre fogja költeni, s rögtön kigyógyul szenvedélybetegségéből.