Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)

Társasági élet, szórakozás: szerencsejátékok, zene, tánc, mulatságok és egyéb szórakozási formák, szokások

Társasági élet, szórakozás: szerencsejátékok, zene, tánc, mulatságok...

183

Biliárdozó férfiak, színezett litográfia, 19. sz. első fele (Wellcome Library no. 33407Í)

(15 Ft), 2 polírozott négyszögletű asztal (6 Ft). Leltárba vettek továbbá ugyanekkor 6 vendégszobái asztalt (Gastzimmer-Tisch, 12 Ft) és 50 fonott széket (22 Ft).65 A Mókus következő bérlője, Holzhäuser Pius sem volt szerencsésebb, ő 1843-ban ment csődbe. Az ekkor készült leltárban a bútorok mellett (puhafa asztal, 3 fonott szék, 12 bőrszék) az alábbi biliárdfelszerelést sorolták fel: 2 biliárdasztal, 10 nagy biliárdlabda, 16 kis biliárdlabda, 5 dákó, 4 biliárd lámpás.66

Az uradalmi és városi fogadók mellett a reformkorban a nagyobb magánfogadókban is kialakítottak biliárdszobát, így a „két, Donaberger-féle kávéházban”. 1824-ben Joseph Donaberger hagyatéki leltárában a Tömlötz Gassén (Nr. 85., ma Laktanya utca 2.)

65 Uo. A vendéglősök vagyonát összesen 1278 Ft 30 kr-ra becsülték.

66 Ugyanitt említik a kávéskészletet (3 kávéscsésze, 3 ón kávéskanál, 1 bádog kávésszelence, a kávéházban 3 fonott szék és 5 puhafa asztal). A fogadós - feltehetőleg a játéktermet - vörös függönnyel takarta el, hogy „a nappalt éjszakává tegye”, amivel már akkor is könnyebben rábírták a folyamatos játékra a vendégeket. BFL V. 1 .b Nr. 3607. Holzhäuser Pius, a Mókus fogadó bérlőjének leltára, 1843.03.21.