Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)
Társasági élet, szórakozás: szerencsejátékok, zene, tánc, mulatságok és egyéb szórakozási formák, szokások
Társasági élet, szórakozás: szerencsejátékok, zene, tánc, mulatságok... 179 belőle kedvezményt vagy annak elengedését.43 A tekejáték a fogadók egyfajta állandó tartozékává vált.44 1831-ben a Duna túloldalán, Káposztásmegyeren, a gróf Károlyi István által építtetett új, „a szende hegyhez” címzett kocsma alapvető berendezéséhez tartozott a tekepálya és a táncterem.45 Biliárd A különböző játékok sorában a biliárd az egyik legelegánsabbak közé tartozott, s az angoloktól teijedt el a kontinensen.46 Míg a kocka, kártya és hazárdjáték sokak megvetését váltotta ki, a teke pedig általános szórakozási lehetőségnek számított, a biliárdot nem engedhette meg magának akárki. Elterjedtségét jelzi, hogy 1788-ban a vecsemye idejére betiltották a biliárdjátékot annak zajos volta miatt.47 A 19. század első felére a kávéházak kötelező kiegészítőjévé vált48 nem csak Pest-Budán, de Óbudán is. Budán 1784-ben a Fortunában már bizonyosan, és 1793-ban Buda Tabán külvárosában a hajóhíd melletti Híd kávéházban ugyancsak játszhattak a vendégek biliárddal.49 A biliárd elterjedését és népszerűségét jelzi, hogy az 1840-es években néhány asztalosmester már a „ teke-asztalok (Billard) ” készítésére specializálódott.50 43 BFL V.l.a 12. kötet 1821.12.01. Nr. 7. 44 Népszerűségét jelzi, hogy a Pesti Vakok Intézetének kertjében is játszottak vele a gyerekek. Látogatás a’ Pesti, Vakok’ Intézetében. Társalkodó, 1836.09.10. 73. sz. 289. p. 45 Jelenkor, 8. évf. 72. sz. 1839.09.07. 286. p. 46 1805-ben egy játékoskönyvben például egyik alfaja, „az új angol biliárdjáték” (Das neue englische Billardspiel) szerepel. Neuestes Spielbuch... 1805. 305—355. p. 47 Szabó 1996. 264. p. 48 A biliárdasztallal nem rendelkező helyek csak kávémérésnek számítottak. A kávéházak játékjogát azok címere is jelezte (két keresztbe tett dákó három labdával). Bevilacqua Borsody-Mazsáry 1935. 199. p.; Szabó 1996. 265. p. A kávésok és a fogadósok között Pest-Budán rendszeres vita tárgyát képezte, hogy a fogadókban ne engedélyezzék biliárdterem kialakítását. Pesten, a Hét Választófejedelem fogadóját már az 1770-es években emiatt panaszolták be a helyi kávésok. Gundel-Harmath 1979. 64. p. 49 Sőt, a Fortunában 1784-ben már két biliárdterem volt berendezve, a karmelita kolostorból kialakított városi Kaszinóban szintén, a városmajori mulatóban pedig 1793-tól volt terem. A Rudas fürdőhöz tartozó vendéglő és étteremben 1831-ből van adat külön biliárdteremre. Simon 2017. 28., 4L, 85., 87., 92. p. 50 így hirdette magát Vemiczky (Weniczky) János pesti asztalosmester, aki egyfajta kölcsönös üzleti- és reklámkapcsolatban állt a kávés Privorszky Jánossal, ő készítette a Reneszánsz (azaz a Pilvax) kávéház asztalait is. Az első biliárdasztalt gyártó vállalatot Nagy-Britanniában alapította John Thursten 1799- ben. Budán 1828-ban Pail Mihály tabáni esztergályos készített elefántcsont biliárdgolyókat, ö azonban még nem specializálódott erre a játékra, sebészeti eszközökkel és sakkjátékkal is foglalkozott. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy üzlete nevéül „az arany Tekénél” címet választotta. Szintén a Tabánban, a Rudas fürdő közelében árult új és használt biliárdasztalokat kiegészítőkkel (golyók, dákók) Neinman asztalos 1835-ben. Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1828.08.06. 11. sz. és 1835.03.18. 23. sz., Pesti Hírlap, 33. sz„ 1841.04.24. 275. p„ 131. sz. 1842.04.03. 238. p., Szabó 1996. 263-265. p.
