Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)
A fogadóbérlés menete
A fogadóbérlés menete 141 Az uradalmi fogadókra jelentkező bérlők és az árverések eredményei 1836-ban és 1839-ben (BFL V. 1 .v Árverési jegyzőkönyv 1836. december 27., betoldás: 1839. december 14.) Vörösfenyő (Lerchenbaum) Madár (Vogl) Kerék (Radi) Mókus (Eichkatzl) 1836 Meghirdetési ár (Ft konvenciós pénz) 160 232 102 400, 300, 350 Végleges ár (Ft konvenciós pénz) 240 313 161- - 420 Ajánlattevők Karl Kurtz, Wenzel Polifka, Jacob Ecker, Török Sámuel Leopold Schlögl, Anton Neresheimer, Karl Kurtz Török Sámuel, Leopold Schlögl Jacob Ruff, Anton Neresheimer Nyertes bérlő Wenzel Polifka Leopold Schlögl Török Sámuel Anton Neresheimer 1839 Meghirdetési ár (konvenciós pénz) 240 313 104, 100 420, 300 Végleges ár (konvenciós pénz)-, 160 356 Hl-,380 Ajánlattevők Wenzel Polifka Joseph Graf, Leopold Schlögl Johann Schlögl, Michael Stéhli (Stelly) Joseph Brenner, Joseph Hechtl Nyertes bérlő Wenzel Polifka Leopold Schlögl Michael Stéhli (Stelly) Joseph Hechtl Az 1847. évi árverési jegyzőkönyvben jól látszik, mekkora küzdelem folyt a Korona fogadóért. Az árverés kezdetén a tanács ismertette a bérlet feltételeit: a nyertes köteles készpénzben azonnal megfizetni a bérleti díj 10%-át (Reugeld), a negyedévi bérleti díjat előre kell fizetnie, és köteleznie magát, hogy a kávéházat és a báltermet illő állapotba hozza, az épület egészét tisztán tartja, a kisjavításokat maga végzi el. Jó italokat mér ki, ki tud kezest állítani (!). Nemfizetés esetén a város ismét árverésre bocsájtja a fogadót, de a bérlőnek a kieső bevételért jóvátételt kell fizetnie. ígéretet kellett tennie,
