Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)
Az egyes fogadók karaktere, jelentősége
Az egyes fogadók karaktere, jelentősége 135 a tető tetőcseréppel fedett. Hat szoba volt benne, ebből a spájz téglapadlóval fedett, hiánytalanul, az öt szoba padlóburkolattal, jó állapotban. Négy szoba és a vendégszoba javítandó volt még - a vendégszobába kályhát kellett beszerezni. A vendégszobából a konyhába lépett az ember, ez jó állapotban volt, noha zárja javítandó. Emellett volt egy másik szoba. Volt egy pálinkafőző ház, benne egy nagy üst, amit a község jó állapotban adott oda, de a felmérés idején lyukas, javítandó, teljesen használhatatlan volt.'60 Egy 1815-ös felmérés is említi a sörfőző ház és a malom mellett a szeszfőző házat (Brandwein Haus).'6' Az 1821-es felméréséből tudjuk, hogy az egyik szoba, a konyha és a kamra, valamint szeszfőző ház és a kocsiszín volt az utcaffont mellett, és értelemszerűen a lómalom nézett a Dunára (a lovak mellett ökrökkel is dolgoztak). Szintén itt írják, hogy a sorházhoz három pince tartozott, a folyóparti oldalon pedig még egy disznóól és egy kút.160 161 162 (Ugyanekkor a serfőző eszközök mellett már két - egy hat- és egy kétakós - pálinkafőző üstöt említenek.163 Martin Müller serfőző előző évi panaszából tudjuk, hogy az eszközök többsége meglehetősen rossz állapotban volt, akadt köztük lyukas is, többségüket maga javítgatta.164) 1822-ben egyemeletes ház, lómalommal.165 Ebben az időszakban - talán épp a rossz minőségű eszközök miatt - a jelek szerint nem mindig itt főzték a helyben forgalmazott sört. A sörház 1828-as árverése előtt ezért a tanács kikötötte, hogy a leendő bérlő helyben főzze a sört, hogy „az ehhez szükséges eszközökkel ellátott sörház ne maradjon üresen”.166 Az 1838. évi árvíz során óriási károkat szenvedett, a serfőző és emberei heteken keresztül takarították az omladékot és szivattyúzták el a hideg vizet az épületből. A sors fintora, hogy épp 1840 elejére sikerült újjáépíteniük,167 amikor ismét szerencsétlenség érte: leégett (a község a serfőző, Georg Nürnberger 1200 forintos bérleti díjából 800-at elengedett cserébe azért, hogy a mester saját költségén vállalja a fedélszék és eszközei ismételt beszerzését).168 Az eset súlyosságára jellemző, hogy 1841-ig nem döntötték el, hogy egyáltalán újjáépítik-e a sörházat vagy fogadót, esetleg kaszárnyát alakítanak 160 BFIV.l.v Leltár, 1812.05.21. 161 1815.01.13.,BFLV.l.bNr. 1426. 162 Franz Xaver Goldinger ácsmester értékbecslése, 1821.11.01. és Adam Bauer kőművesmester becslése, 1821.11.04. BFLV.l.b 148. doboz s.d. Nr. 83. 163 Anton Lorenz rézművesmester értékbecslése, 1821.10.30. BFL V.l.b 148. doboz s.d. Nr. 83 164 A serfőző így akart egyébként magas bérleti díjából engedményt kérni. A tanács ezt nem engedélyezte, mindössze megígérte, hogy készíttet új eszközöket. Martin Müller panasza, 1820.03.20. BFL V.l.b Nr. 2174. 165 Endrei 1979. 328-329. p. 166 BFLV.l.a 15. kötet 1828.01.08-10. Nr. 40. 167 1840 elején a sörház építésénél és a temető árkánál fel nem használt építőköveket árvereztek, tehát ekkor már befejezték a munkálatokat. BFL V. 1 .a 19. kötet 1840.01.11. Nr. 36. 168 A tűz 1840. április 29-én ütött ki. BFL V.l.a 19. kötet 1840.05.02. Nr. 108., Nr. 124. A sörház „gyúlékonysága” a korábbi tűzesetek miatt annyira közismert volt, hogy az 1840-es tűz előtt két évvel Martin Waigand tűz esetére nem akart kezességet vállalni az új bérlő felett. V.l.a 18. kötet 1838.02.26. Nr. 96.
