Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)

I. Az öröklött város - Bérházvilág 1970-ben. Egy belső-erzsébetvárosi ház társadalma és lakásviszonyai

62

Az öröklött város

A lakók megoszlása

1. táblázat

Beköltözés időpontja

A beköltözöttek háztartásainak száma

Az összes háztartás %-ában (kerekítve)

1945-ig

10

29%

1946-55

7

20,5%

1956-65

14

41%

1965-70

3

8,8%

Összes háztartás

34

100%

A ház lakásállománya. Változások 1941 és 1970 között

Néhány számból tanulságos következtetéseket lehet levonni, amint azt a 2. táblázat mutatja.

2. táblázat

A ház lakásainak megoszlása szobaszám alapján 1970-ben

Lakás típusa szobaszám alapján

1 helyiségből álló lakás

1 szobás Ezen belül:

2 szobás

3 szobás

Ilyen lakások száma a házban

7

1 szobakonyha: 8

1 szoba- konyha + egyéb helyiség(ek): 7

7

5

A szobaszámot tekintve tehát 1970-ben ebben a Klauzál téri bérházban a 34-ből 22 volt egyszoba-konyhás, illetve egyhelyiséges lakás. Az utóbbiak nagy számát leszámítva ez a megoszlás egy nem túl elegáns polgári bérház hagyományos lakásállományának felel meg, ahol is az utcafronti háromszobás lakások alkották a középosztály által bérelt lakások körét, a kétszobások a kispolgáriakat, a szoba-konyhások vagy egyhelyisége- sek pedig munkáslakáslakások voltak. Mivel itt egy 1860-as években épült bérházról van szó, a kétszobás lakások több mint felében sincs kialakítva fürdőszoba, sőt, ezt a komfortot az egyik háromszobás lakás is nélkülözi. A polgári korszakban a lakások házon belüli presztízse és hierarchiája nemcsak a szobaszámmal és a lakásmérettel, hanem azzal is összefüggött, hogy utcafronti vagy udvari lakásról volt-e szó, és sokat számított az emelet is: hagyományosan az első emelet volt a legelegánsabb, attól felfelé