Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)

I. Az öröklött város - Terra recognita vagy terra incognita? A lakótelepek és lakóparkok legújabb magyar irodalmáról

88 Az öröklött város hetőségeinek megfelelőt. Éppen azért, mert a különböző életmódtípusok képviselői különböző lakóháztípusokat, a városon belül különböző jellegű, hangulatú negyedeket preferálnak, merülhetnek fel a lakóparkon kívül más lehetőségek. Teljesen lehetetlen volna, hogy valaki szívesen lakik régi építésű bérházban vagy lakótelepen? És mi a helyzet a családi házzal, ami sokak szemében ma is a leginkább vágyott cél, sokkal inkább, mint a lakópark? Bár Cséfalvay minden jel szerint valóban úgy gondolja, hogy a kor igényeit ma leginkább a lakóparkok képesek kielégíteni, ez nem jelenti azt, hogy ne vetne szá­mot a lakóparkok kapcsán felvetődő számos problémával. Mint arról már esett szó, a könyvében idézett elméletek és elemzések egy része is a lakóparkok kritikája jegyében született. A magyar lakóparkok kapcsán pedig Cséfalvay maga is számos anomáliára hívja fel a figyelmet. Ezekről a befejező részben külön lesz majd szó. * * * Kömer Zsuzsa és Nagy Márta Az európai és magyar telepszerű lakásépítés története 1945-től napjainkig című könyve 2006-ban jelent meg. Mint a cím is jelzi, a szerzők úgy definiálják közös könyvük témáját, hogy ezáltal összehasonlíthatóvá váljék több, mások által gyakran élesen szembeállított kategória: az 1945 előtti szociális lakásépí­tészet az 1948 utáni lakótelepekkel, a nyugati országok második világháború utáni la­kótelep-építészete a keleti blokk lakótelepeivel, valamint a lakótelep a lakóparkkal. A könyv Magyarországot tárgyaló második része egyébként illeszkedik Kömer Zsuzsa 2004-ben megjelent korábbi munkájához.9 A telepszerű lakásépítés kritériumai Kömer és Nagy szerint az „ egyidejűség, célzott népességi csoport és egységesség”, bár elismerik, hogy ezen kritériumok nem mind alkalmazhatók maradéktalanul minden 1945 utáni lakótelepre. A definícióból követ­kezően a szerzők úgy vélik, hogy a könyv keretei között indokolt a lakóparkokról is írni. Hogy mely pontokon látnak közös vonásokat lakótelep és lakópark között, arról a későbbiekben még lesz szó. A szerzők célja, hogy szisztematikus áttekintést nyújtsanak a második világháború után Nyugat- és Kelet-Európábán, illetve az utóbbi régión belül Magyarországon fel­épült telepekről. Elsősorban urbanisztikai és építészeti szempontból kategorizálják a lakótelepeket és lakóparkokat, a lakók összetétele, a lakáshasználat csak mellékesen ér­dekli őket. Kifejezett törekvésük viszont a működő definíciók megalkotása, a fogalmak tisztázása. Úgy látják, hogy a lakásépítésben érintett szakmákon belül sincs egyetértés a tekintetben, hogy hogyan használjanak olyan fogalmakat, mint például a lakópark, lakókert vagy tömbberuházás. 9 KÖRNER 2004. 195. p.

Next

/
Thumbnails
Contents