Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
I. Az öröklött város - Bérházvilág 1970-ben. Egy belső-erzsébetvárosi ház társadalma és lakásviszonyai
58 Az öröklött város 1990-ből minden számlálókörzetből fennmaradtak az úgynevezett gyűjtőívek (ezek házanként az összes lakás háztartásfőjét felsorolják, illetve alapadatokat tartalmaznak az adott lakásról és a bennük lakókról). Ezen túlmenőleg 1970-ből fennmaradtak minden negyedik számlálókörzet lakásívei és ezek részeként a személyi kérdőívek, 1980-ból és 1990-ből pedig minden ötödik számlálókörzet hasonló lakás- és személyi ívei. A maradék háromnegyedet, illetve négyötödöt a Központi Statisztikai Hivatal már korábban kiselejtezte; a selejtezést túlélt egynegyed, illetve egyötöd a közelmúltban került a Magyar Országos Levéltárba.6 Az anyag az egész országot lefedi, tehát a megmaradt ívek alapján Magyarország szinte minden településén elvégezhető a lakásállomány és a helyi mikrotársadalom rekonstrukciója; igaz, ez a települések egykori számlálókörzeteinek csak egy bizonyos hányadát érintheti. Tanulmányom szempontjából mindez azt jelenti, hogy a Klauzál tér 1970-ben álló 15 házából ötnek vannak meg az 1970-es lakás- és személyi ívei, amelyek alapján elvégezhető a lakásállomány, illetve a lakásokban élő népesség részletes és hiánytalan rekonstrukciója. Az egyes Kádár-kori népszámlálások anyaga - lakóházakra bontva - sajnos nem minden esetben vethető össze egymással, hiszen a számlálókörzetek időközben teljesen megváltoztak, és a fennmaradt ívek csak ritka és szerencsés esetben fedik át egymást. Az általam vizsgált Klauzál térről például 1980-ból egyetlen ház lakás- és személyi ívei sem élték túl a KSH-ban lezajlott selejtezést (igaz, 1990- ből viszont több olyan ház anyaga is megvan, amelynek ívei fennmaradtak az 1970-es népszámlálás nyomán.) Egy adott tér vagy utca történeti kutatásánál további korlátot jelent, hogy az adott tér négy oldala vagy az adott utca teljes hossza nem ugyanahhoz a számlálókörzethez tartozott. Minden esetben össze lehet viszont vetni a felsorolt három népszámlálás anyagát az 1941. évi népszámlálás lakásíveivel, illetve az 1945. évi népösszeírás lakás- és házgyüjtőíveivel. Az 1970., 1980. és 1990. évi népszámlálási anyag történeti értéke túlzás nélkül páratlan. A forrás sokkal szerteágazóbb lehetőségeket nyújt, mint az 1941. évi nép- számlálás lakásívei, mert itt a lakások adatain és a lakók felsorolásán (illetve alapvető paramétereik közlésén) túl a személyi kérdőívek is megvannak: ezek pedig egy-egy lakóval kapcsolatban igen részletes információkat őriztek meg a születési helyről, a korábbi lakóhelyről, a családi állapotról, az iskolázottságról, a szakképzettségről, a foglalkozásról, a munkahelyről és a korábbi foglalkozásokról, valamint nők esetében a magánélet olyan tényeiről, mint korábbi házasság(ok), a házasság(ok) megkötésének és megszűnésének ideje és oka, az ezekből született gyermekek és azok születési, illetve kerüljön a Magyar Országos Levéltárba. Az ő stratégiai javaslata nélkül ez a kivételes értékű történeti forrásanyag nem vált volna hozzáférhetővé a történettudomány számára; a KSH őrizetében igen nehézkes vagy egyenesen lehetetlen lenne a kutatása. 6 A KSH levéltárának megszűnéséről, a Kádár-kori népszámlálási anyag egy részének a Magyar Országos Levéltárba való bekerüléséről Id. VASS 2008.
