Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
I. Az öröklött város - Terhes örökség. A történelmi lakónegyedek problémája a Kádár-korszakban a Klauzál tér és környéke példáján
46 Az öröklött város kereskedelmi, raktározási, stb. célokat szolgáló bérlemény van. A tulajdoni viszonyok sokrétűsége, a funkciók sokasága miatt a 15-ös tömb rehabilitációja az ilyen jellegű munkák megvalósításának csaknem összes problémáját felszínre hozza, ezért kísérleti megvalósításra különösen alkalmas.”34 Az itt alkalmazott megoldások jól tükrözték azt az ún. enyhe rehabilitációs szemléletet, amely eddigre már nagyjából kikristályosodott; ezt a gyakorlatot követték, illetve követték volna a VII. kerület további, rehabilitációra kijelölt háztömbjei esetében, illetve Budapest más bérházas területein is. A jellegzetes megoldások közé tartozott például a legelavultabb épületek lebontása; a bontások vagy foghíjak helyén új lakóházak építése; a tömbbelső megnyitása udvari szárnyak lebontásával; belső parkos udvar kialakítása; a lakásállomány korszerűsítése, például a kisebb, komfort nélküli lakások egybenyitásával. Az akció lebonyolításának komplex feladatát a lakók kiköltöztetésétől a felújítási munkák megszervezéséig és kivitelezéséig a kerületi IKV vállalta magára, több más építőipari céggel karöltve. A városrehabilitáció általános elveinek szép összefoglalását olvashatjuk abban a jelentésben, amely 1983-ban készült a VII. kerületi tanács megbízásából, és amelyet a kerületi pártbizottság és a tanács VB együttes ülésén tárgyaltak. Ebben a szövegben leginkább az a tanulságos, hogy ki készítette és hol hangzott el. A dokumentum ugyanis arra világít rá, hogy hogyan szivárgott le ekkorra egy új városépítészeti szemlélet az államszocialista hatalmi struktúra helyi szintjeire. „A városrehabilitációs munka céljai közismertek [kiemelés tőlem, Sz. E.]. A »megszüntetve megőrizni« alapgondolat jegyében kell gondoskodni arról, hogy a belső városrészek elavult, több évtizede felújításban nem részesített, de nagyrészt megőrzésre érdemes épületeit, lakásait úgy korszerűsítsük, hogy közelítsenek, illetve feleljenek meg a mai követelményeknek. A korszerűsítésnek azonban nemcsak a lakásokra, hanem a lakókörnyezetre is ki kell terjednie. Gondoskodni kell a foghíjak hagyományos utcaképhez illeszkedő beépítéséről, a környezetvédelmi előírások érvényre juttatásáról, a zavaró ipari, raktározási, stb. tevékenység megszüntetéséről vagy átalakításáról. Vizsgálni kell a lakosság ellátásához szükséges egészségügyi, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények helyzetét, fejlesztésük lehetőségét. A teljes mértékig elavult, rendkívül alacsony használati értékű belső épületszámyak lebontása által felszabaduló tömbbelsőkben a közösségi élet előfeltételeit biztosító zöldterületek, játszóterek, pihenőparkok kialakítására kell törekedni. Az épülettömbök felújításával összhangban végre kell hajtani a közmű- és 34 Jelentés a rehabilitációs feladatok időarányos végrehajtásáról c. dokumentumban. Készült a VII. kér. Tanács megbízásából, beterjesztve a VII. kér. PB és kibővített ülésén, 1983. IX. 20. BFL XXXV.12.a,3. 176.őe. 4. p.
