Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
III. Várostörténeti műhelytanulmányok: módszer, oktatás, historiográfia - A várostörténet intézményesülése és oktatása Magyarországon a rendszerváltozástól napjainkig
194 Várostörténeti műhelytanulmányok: módszer, oktatás, histográfia merev elválasztása. A történelem szakos diákoknak képzésük során „le kell fedniük” az egyetemes és magyar történelmet a paleolitikumtól a 20-21. század fordulójáig. A történeti tanszékcsoportok túlnyomórészt hagyományos felépítése ellenére azonban mégis elmondható, hogy az új trendek és témák utat találtak az egyetemi történelemoktatásba, és a 2000-es évekre stabilan beépültek a történelem szakos órák kínálatába. Ha nem a tanszékek, tanszékcsoportok elnevezése, hanem az ott oktatott kurzusok címei alapján tájékozódunk, a vidéki magyar egyetemek történelem szakos kínálata máris kevésbé tűnik tradicionálisnak. Bár az ELTE kivételével a gazdaság- és társadalomtörténetnek, illetve a művelődéstörténetnek máshol nincs önálló tanszéke, más magyar egyetemeken is egyre nagyobb számban kínálnak ilyen jellegű kurzusokat. Pécsett és Szegeden a 2000 és 2011 között oktatott történelem szakos előadásoknak és szemináriumoknak mintegy harmada sorolható a gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténet, illetve kultúrtörténet körébe, beleértve ebbe olyan al-diszciplinákat is, mint a történeti demográfia vagy a történeti antropológia.16 Ezen az egyharmadon belül a várostörténet szintén képviselve van. A Szegedi Tudományegyetemen különösen a középkori várostörténet oktatása erős. A Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszéken Gálffy László rendszeresen tart kurzusokat a középkori európai és magyar városokról; Petrovics István a középkori magyar városfejlődésről; a kínálat része olyan, specializáltabb órák jelenléte, mint Juhász Ágnes kurzusa a középkori Raguzáról. Az újkort képviseli Szabó Pál Csaba szemináriuma a Kárpát-medence 19. századi városhálózatáról.17 Az urbanizáció kérdésköre a szegedi egyetem Történeti Intézetében olyan kurzusok tematikájának is része lehet, amelyeknek tárgya a tágabb értelemben vett modem kori európai, illetve magyar gazdaság- és társadalomtörténet (Tomka Béla). A Pécsi Tudományegyetemen a 2000 és 2005 között olyan kurzusok képviselték a várostörténetet, mint a „Városfejlődés és városi társadalom Magyarországon a 17-20. században”, „A várostervezés története”, és az „Európai várostörténet a 19. század végétől az I. világháborúig”.18 A 2000-es évek közepétől a Modem Kori Történelem Tanszéken ezt a tradíciót folytatták Pilkhoffer Mónika órái az Osztrák-Magyar Monarchia építészetéről, valamint a 19-20. századi életmódról és lakáskultúráról; Bucher Eszter 16 A Szegedi Tudományegyetemre Id. a www.u-szeged.hu honlapról elérhető tanrendet a 2000 és 2012 közötti évekre. Utolsó letöltés: 2012. márc. 10. A Pécsi Tudományegyetemre www.pte.hu . [Utolsó letöltés: 2012. márc. 10.] A pécsi egyetem tanrendjét 2004/2005-ös tanrendjét ld. http://tanrend.btk.pte.hu . [Letöltés időpontja: 2005. dec. 8.] 17 Gálffy László órái: A középkori Buda, 2007/2008-2, A középkori Magyar városfejlődés főbb trendjei és Nyugat- Európai párhuzamai 2007/2008-1, 2008/2009-1. Petrovics István órái: Városi élet - városi polgárság a középkori Magyarországon, 2006/2007, 2008/2009-2; 2009/2010-2; 2010/11-2. Egyházi székhelyek és városfejlődés a középkori Magyarországon 2007/2008-1; Protourbánus város-valódi város. A középkori városfejlődés problémái a Mohács előtti Magyarországon, 2007/2008-1, 2009/2010-1, 2010/2011-1, 2011/2012/1. Juhász Ágnes órája: A középkori Raguza, 2007/2008-2. Szabó Pál Csaba órája: a Kárpát-medence 19. századi városhálózata a 19. század második felében, 2011/2012-1. Forrás: www.u-szeged.hu . Utolsó letöltés: 2012. márc. 10. 18 http://tanrend.btk.pte.hu . [Letöltés időpontja: 2005. dec. 12.]
