Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
I. Az öröklött város - Az István tér lakói a 19-20. század fordulóján, avagy a zooming in módszere a társadalomtörténetben
Az István tér lakói a 19-20. század fordulóján... 17 A helyszín: az István tér kiépülése és a háztulajdonosok körének változásai12 Az István tér (piac) a századfordulón. Fotó: Klösz György BFLXI.916 07/032. 791 Az István tér kialakítása az 1838-as árvíz utáni városrendezéshez kötődött. A tér ezt követően épült be egy-kétszintes klasszicista házakkal. Ezek egy részét később lebontották, majd helyükön épültek fel azok a magasabb, két-háromemeletes, historizáló és szecessziós bérházak, amelyek a térnek már nagyvárosiasabb arculatot kölcsönöztek. Az épületállományt tekintve a tér arculata 1900-ra lényegében véglegesen kialakult, és a későbbi évtizedekben már nem is változott jelentős mértékben. Az István tér mint köztér jellegének szempontjából a legalapvetőbb változást a vásárcsarnok megépülése (1897) jelentette. Ezt megelőzően évtizedeken át nyílt piac működött a téren, amelynek 12 Az István, majd Klauzál tér kialakulásának történetére ld. FABÓ 2009. 53-69. p.
