Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
I. Az öröklött város - Az István tér lakói a 19-20. század fordulóján, avagy a zooming in módszere a társadalomtörténetben
18 Az öröklött város forgalma és népszerűsége a kerület összes többi piacáét felülmúlta. Ám a főváros az 1890-es években az élelmiszerellátás korszerűbbé tétele érdekében fedett vásárcsarnokok rendszerét alakította ki Budapesten; ezek egyike lett az István téri csarnok, amelynek épülete egyben bérházként is funkcionált. A nyílt piac megszűnte után a vásárcsarnok előtti területet rendezték, a teret pedig parkosították; a két átlós sétaút által keresztezett, négy mezőre osztott kis park ekkortól évtizedeken keresztül a sűrűn beépült városrész egyetlen zöld szigetének szerepét töltötte be.13 14 Az István tér házai egy kivételével 1872 és 1907 között nyerték el mai alakjukat. Egy részük újonnan épült ezekben az évtizedekben, egy részük esetében pedig egy már ott álló földszintes épületre húztak újabb emeleteket. A háztulajdonosok összetételének átalakulása nyilvánvalóan összefüggött a tér bérházainak átalakulásával, illetve felépülésével. 1872 és 1882 között feltűnő mértékű a háztulajdonosok lecserélődése: ha 1872-t tekintjük kiindulási alapnak, a 17 ház közül 1882-re mindössze öt maradt ugyanannak a személynek vagy családnak a tulajdonában. Ezt követően a tulajdonosok köre a századfordulóig már keveset változott, a legtöbb 1882-es háztulajdonos ekkortól fogva évtizedeken át birtokolta bérházát. Az általam vizsgált három házzal is ez volt a helyzet; közülük kettőnek, az 5. és 6. számú háznak a tulajdonosai, Kuklay János és neje, valamint Schiff Lipót az 1880-as évek elejétől fogva évtizedeken át ott is laktak saját bérházukban. Háziurak és lakók a három István téri házban 1900-ban: adalékok a tér társadalmi profiljához István tér 5. (1907-től Klauzál tér 4.)u Az egyemeletes klasszicista lakóépületet Kuklay János építtette 1865-66-ban.15 Kuklayék egykori háza ma már nem látható a Klauzál téren; helyén épült fel az 1980- as években a tömbrehabilitáció keretében az egyik új lakóépület. (A Kuklay-féle házat valójában már ezt megelőzően lebontották, mert a tömbrehabilitáció dokumentációs anyagában a Klauzál tér 4. mint foghíjbeépítés szerepel.) 13 A négyes osztás már 1878-ban megjelent. Ld. Budapest méterrendszerben készült kataszteri jellegű tér- képsorozata, 1878. BFL XV.ló.e. 251/23 (1-58). Ezen az 1878-as kataszteri térképen két, egymást a sarkoktól átlósan keresztező út osztja négy füves mezőre a teret. Az 1908 körüli állapotra ld. Budapest közigazgatási, ingatlan-nyilvántartási térképsorozata az 1910-26 közötti fővárosi tulajdonú telkek utólagos jelölésével 1908-10 körül. Budapest székesfőváros területének térképe. BFL XV.ló.e. 251/32 (1-69). Ezen látszik a parkosítás mikéntje, valamint a vásárcsarnok. 14 A tér 1907. évi átnevezése után a házakat is átszámozták. 15 A tervező és kivitelező Lohr János volt. Ld. DÉRY 2006. 373-374. p., FABÓ 2009. 75. p.
