Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
III. Várostörténeti műhelytanulmányok: módszer, oktatás, historiográfia - Erzsébetvárosi legendák. Az interjúk haszna a várostörténetben
178 Várostörténeti műhelytanulmányok: módszer, oktatás, histográfia interjúk közlésével és értelmezésével kapcsolatos etikai problémák önálló tanulmány témáját alkothatnák, ezért alaposabb kifejtésükre egy másik írásban vállalkozom.) A régi lakosokkal készített interjúk révén tehát a szűkebb városrész múltjának egy- egy személyesen megélt oldala tárul fel. Ugyanakkor az interjúk nem kizárólag a lakóhelyről, a lakóhelyhez való viszonyról árulkodnak, hanem élettörténetekről is: ennyiben ezek egyéni, önálló narratívák, amelyek feldolgozásakor felmerül az a lehetőség is, hogy kerek egészként elemezzük őket. Ha eredetileg nem is ez a célja, a várostörténész óhatatlanul át-átlép az életútinterjú mint műfaj terepére. A városrész, az adott lakóház múltjáról elmondottakat akkor tudja igazán értelmezni, hogyha interjúalanyának státuszát, származását, társadalmi hátterét, családtörténetét, életének fontos eseményeit is ismeri; mivel szóra bírni is akkor a legkönnyebb az interjúalanyokat, ha személyes múltjukról kérdezik őket, az interjúkészítő saját életükről mesélteti őket. A helyi társadalom képe nemcsak az interjúalanyok által elmesélt, a lakóhelyi közösség tagjairól szóló történetek révén bontakozik ki, hanem azáltal is, hogy ők maguk valamilyen társadalmi típust testesítenek meg. 20-30, ugyanazon a budapesti téren élő interjúalany még nem statisztikailag értékelhető sokaság, de összetételük már mindenképpen mutat valamit a hely korábbi és mai társadalmi karakteréből.38 A kérdés azonban az, hogy mennyire célszerű a tematikus várostörténeti inteijúk életinterjú-jellegét erősíteni; valós dilemmát jelent, hogy milyen mélységben menjen bele a történész az interjúalany élettörténetének - különösen a kutatott városnegyeddel össze nem függő - részleteibe. A várostörténeti interjúk esetében komoly feladatot jelenthet a felkészülés, a háttérismeretek megszerzése. Az interjúkészítő, amikor hozzákezd ehhez a munkához, rendkívül komplex feladattal találja szemben magát. Az 1945 utáni történeti városnegyedek problematikája ugyanis számos, egymással összefüggő problémakört ölel fel, amelyek terén az interjúkészítőnek alapos vagy legalább valamelyes háttértudással kell rendelkeznie. Ha csupán címszavakban fogalmazzuk meg ezeket, máris terjedelmes listát kapunk: Várospolitika és várostervezés Városépítészet Építészeti örökség Kulturális örökség Emlékezés és emlékezet Intézmények, (emlék)helyek Köz- és magánintézmények hatása a városfejlődésre 38 Az egyes lakóházak lakóösszetételének, a tér lakosságának átfogó társadalomtörténeti, ill. történeti statisztikai elemzésére a népszámlálások lakás- és személyi ívei adnak lehetőséget - amennyiben fennmaradtak.
