Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
III. Várostörténeti műhelytanulmányok: módszer, oktatás, historiográfia - Erzsébetvárosi legendák. Az interjúk haszna a várostörténetben
164 Várostörténeti műhelytanulmányok: módszer, oktatás, histográfia iratok, az 1970-es években készült városszociológiai felmérések mellett szakértői és lakossági interjúk alapján vizsgáltam például azt, hogy hogyan romlott a környék állapota, majd hogyan indult meg az erzsébetvárosi rehabilitáció a Kádár-korszakban; hogyan látták a folyamatot — „felülről”, illetve „alulról” - a párt- és tanácsi szervek, illetve a helyi lakosok.3 A Klauzál téren és környékén élőkkel (vagy a ma már másutt élő egykori lakókkal) készített interjúk „tapasztalattörténetként”4 is felfoghatók. Hogyan élték meg a lakók a tér fizikai változásait, a városrész társadalmának fokozatos átalakulását? Hogyan látták, illetve látják a hely szellemét, tradícióit, mit gondolnak a környék jelenlegi megítéléséről és jövőjéről? Hogyan érintették őket egyes történelmi korszakok, események a hétköznapokban és a rendkívüli helyzetekben? Magyar zsidó életútinterjúk. Szembesítés más forrásokkal és saját interjúimmal A holokauszt és általában a zsidó múlt iránti érdeklődés kapcsán igen nagyszámú interjút rögzítettek az elmúlt másfél évtizedben. Ezeket több archívum is gyűjti; így például a Centropa Alapítvány, amely a felvett zsidó életútinterjúkat szerkesztett, rövidített formában az interneten is közzéteszi.5 Nem meglepő, hogy a magyar zsidó életútin- terjúkban gyakran esik szó Budapest VII. kerületéről, ezért ezekben nagyon sok várostörténeti adalékot talál a kutató, például a környék lakóiról, az ott élők társadalmi összetételéről és életmódjáról, vagy a lakáskultúráról. Lássunk egy példát a békeidőkből. Az interjú alanya6 ebben a részletben egy Klauzál téri ház mikrotársadalmát, a lakók életét, valamint saját családjának lakásviszonyait írja le az 1920-as, 30-as évek fordulóján: 16 éves koromig [ 1934] a Klauzál téren laktunk. Nagyon kicsi, kétszobás, nagyon fura lakás volt. Az tetszett nekem benne, hogy a legfölső emeleten volt, és nem volt fölötte padlás. Ennél fogva nyáron valami irtóztató meleg volt, a palatető volt a fejünk fölött. És volt egy különös helyisége a lakásnak, ami padlás volt, de egy szinten volt a lakásunkkal. A lomokat 3 A kérdés első összefoglalását, a feldolgozott forrásokat ld. SZÍVÓS 2010. 4 A tapasztalattörténet (Erfahrungsgeschichte) fogalmát a mindennapi élet történetével foglalkozó, Alltagsgeschichte néven ismertté vált, az oral history elméletének és gyakorlatának kidolgozásához jelentősen hozzájáruló német történészi iskola képviselői alkották meg az 1980-as években. Ld. például lüdtke 1995; Freund 2009. 5 A Centropa archívum tevékenységének ismertetésére ld. például LÉNÁRT 2007. 6 Családtörténet és életútinterjú Andai Emőnével (szül. Erdős Katalin, született Kassán 1918-ban). Az interjút készítette Andor Eszter, 2001. május, http://www.centropa.hu . A letöltés időpontja: 2011. augusztus 10.
