Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
III. Várostörténeti műhelytanulmányok: módszer, oktatás, historiográfia - Erzsébetvárosi legendák. Az interjúk haszna a várostörténetben
ERZSÉBETVÁROSI LEGENDÁK. AZ INTERJÚK HASZNA A VÁROSTÖRTÉNETBEN1 Az interjút első közelítésben kevesen említenék a várostörténet klasszikus eszközei között, noha mint módszer igen sokoldalúan aknázható ki ebben a diszciplínában is. Jelen tanulmányban azt járom körül, hogy hányféleképp lehet az interjút kamatoztatni a jelenkori várostörténetben, milyen kérdéseket lehet megválaszolni az interjú különféle műfajainak segítségével, és mennyiben kapcsolódnak a várostörténeti indíttatásból készült interjúk az oral history hagyományaihoz. Az itt kifejtett gondolatok tehát kifejezetten gyakorlati jellegűek. A továbbiakban, bár szerepelnek majd interjúrészietek, nem fog sor kerülni sem egyes interjúk részletes feldolgozására, sem pedig ezek mélyebb elemzésére; e műhelytanulmány célja, hogy módszertani szempontból áttekintsen bizonyos lehetőségeket, forrásokat és problémákat. Példáim és tapasztalataim nagyrészt Budapest VII. kerületéhez, azon belül is a Bel- ső-Erzsébetvároshoz kötődnek. Ez a környék - amint azt az alábbiakban bemutatom - több okból is hajlamos felbukkanni történeti, illetve városszociológiai interjúkban. Amikor tehát munkámhoz hozzákezdtem, nem járatlan úton indultam el; ezért e tanulmányban nem csak saját interjúkészítői tapasztalataimról lesz szó, hanem arról is, hogy a mások által, gyakran más céllal készített, publikusan hozzáférhető, valamilyen módon a Belső-Erzsébetvároshoz kapcsolódó interjúk hogyan hasznosíthatóak várostörténeti szempontból. A kifejtett gondolatokat illusztrálandó egyaránt idézek majd az általam, illetve mások által készített interjúkból.1 2 Ami a magam részét illeti, 2009 novembere és a kézirat lezárása, 2011 júniusa között mintegy 25 inteijút készítettem régi lakosokkal és a rendszerváltás óta beköltözőitekkel, Klauzál téri üzletek üzemeltetőivel, valamint a kerületet jól ismerő egykori és mai szakértőkkel: tanácstagokkal, az Ingatlankezelő Vállalat egykori vezetőjével, továbbá a kerület szociális intézményrendszerének munkatársaival. Munkám során a Belső-Erzsébetváros mint történelmi városnegyed sorsának alakulását igyekeztem nyomon követni a második világháborút megelőző évektől napjainkig. A rendelkezésre álló városépítészeti szakirodalom, VII. kerületi párt- és tanácsi 1 Jelen tanulmány továbbdolgozott változata annak az előadásnak, amely a Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület .4 város és társadalma című, 2010 augusztusában Kőszegen megrendezett konferenciáján hangzott el. A tanulmány 2010 augusztusa és 2011 júliusa között készült interjúkra is épül. A kutatómunkát 2010 szeptemberétől az MTA Bolyai János ösztöndíja támogatta. 2 A megkülönböztetés kedvéért: saját interjúimra a továbbiakban az interjúalanyok kódolt (nem valós) monogramjával és az interjúk készítésének dátumával hivatkozom; a mások munkáiból származó interjúidézetek forrását minden esetben jelzem.
