Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
II. Város, kultúra, közösségek - Bajban ismerszik meg… Keresztény-zsidó együttélés a budapesti Klauzál téren 1938 és 1945 között
Bajban ismerszik meg... Keresztény-zsidó együttélés ... 145 XV. törvénycikk, az úgynevezett harmadik zsidótörvény „fajgyalázásnak” minősítette kapcsolatukat. Ahogy az elmúlt években több történeti tanulmány is kimutatta, már annak puszta gyanúja, hogy egy zsidó és egy nem zsidó szexuális kapcsolatot létesített egymással, is elegendő alapnak számított ahhoz, hogy az érintetteket valaki feljelentse, a rendőrség pedig ilyen esetekben valóban nyomozást indított, próbálva kideríteni azt, hogy a gyanúsítottak mit csináltak együtt magánlakásokban, teljességgel privát terekben.24 Szélsőséges esetben még az is előfordult, hogy a vádlottnak bíróság előtt kellett bizonyítania, hogy nem lépett szexuális kapcsolatba más vallásával. Laura Palosuo idéz egy ilyen esetet az uppsalai Raoul Wallenberg Archívumban őrzött oral history-gyűjtemény interjúanyagából. Az eset főszereplője egy élettársi közösségben élő magyar pár, egyikük zsidó, másikuk katolikus, akik 1941-ben „fajgyalázás” vádjával kerültek bíróság elé. A párnak három gyermeke volt, megalapozottnak látszott tehát a szexuális kapcsolat vádja. Ügyvédjük mindazonáltal azt tanácsolta nekik, vallják azt: az 1941. évi XV. törvény hatálybalépése után törvénytisztelő polgárként tartózkodtak a nemi együttléttől, jóllehet élettársi közösségüket ezután is fenntartották. Végül felmentették őket, mert az ügyésznek nem sikerült bizonyítékokkal alátámasztania a szexuális kapcsolat vádját.25 Lehetséges magyarázatok: az integráció ezer árnyalata Mivel magyarázható a felekezetileg vegyes háztartások magas számaránya a Klauzál téren? Az elsőként adódó szempont az, hogy a vallási hovatartozás, ahogy azt a népszámlálási íven feltüntették, csupán hozzávetőleges képet ad az egyes egyének személyes identitásáról, arról pedig szinte semmit nem árul el, hogy a vallás milyen szerepet játszott az illetők életében. Még ha elfogadjuk is, hogy a Horthy-korszakban a vallás az önmeghatározás egyik fontos eleme volt (amit nyilván erősített a keresztény értékeket hirdető hivatalos diskurzus és a zsidókkal szemben bevezetett intézményes diszkrimináció), sokan lehettek olyanok, különösen nagyvárosi környezetben, akiknek az életében a vallás csekély szerepet játszott.26 Azok közül, akik izraelitaként szerepelnek a népszámlálási íveken, alkalmasint számosán elvilágiasodtak és felhagytak vallásuk gyakorlásával, ahogyan a velük egy házban vagy háztartásban lakó római katolikusok, 24 Kiváló esettanulmány, amely egy ilyen ügyben folytatott rendőri nyomozást és a nyomában induló faj- gyalázási pert mutat be: LUGOSI 2010. 25 PALOSUO 2008. 85. p. A Palosuo által idézett forrás jelzete: Raoul Wallenberg Archives F2C:22, File 553, 7. 26 A két háború közötti Magyarország hitéletével foglalkozó szerzők közül többen is elismerik a szeku- larizációs folyamatok visszafordíthatatlanságát, még akkor is, ha a hangsúlyt a keresztény egyházakon belüli megújulási mozgalmakra és az egyházak társadalmi szerepvállalásának megerősödésére helyezik. Ld. például KÓSA 2006. 524. p.
