Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)

II. Város, kultúra, közösségek - Budapesti mesék. Jókai és az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben

Budapesti mesék. Jókai és az Osztrák-Magyar Monarchia ... 117 télén cikkek formájában közölhette a lapban.2 Az aktív politizálástól elzárt trónörökös ebben a formában élhette ki közéleti ambícióit. A valódi teendők hiánya és a gyakorlati cselekvéstől való elzártság lehetett az oka annak is, hogy Rudolf más téren is nagyobb feladatot igyekezett találni magának. A trónörökösben - Brigitte Hamann szerint unokatestvére, János Szalvátor herceg ötle­te nyomán - 1884-ben merült fel egy olyan vállalkozás gondolata, amely a Monar­chia minden tájegységét, népét, kultúráját nagyszabású könyvsorozatban mutatná be, s amelyben a birodalom legjelesebb tudósai, írói, művészei működnének közre szerző­ként, illetve illusztrátorként. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben létrehozásában Rudolf szerző­ként is közreműködött. Mint láttuk, ő írta az egész sorozat bevezetőjét (a magyar ki­adásban is); szintén tőle származott az 1885-ben (magyarul 1888-ban) megjelent Bécs és Alsó-Ausztria című kötet bevezetője, valamint ebben a kötetben egy 24 oldalas rész a Bécsi-erdőről. Ezen felül pedig aktívan részt vett a szerkesztésben is; a cikkek mind keresztülmentek az ő kezén.3 A könyvsorozat fölötti védnökség és a szerkesztői munka Rudolf értelmiségi ambí­cióit is kielégítette. A trónörökös alapos neveltetésben részesült, és nevelői beleoltották a tudományok - kivált a természettudományok - tiszteletét. Rudolf vágyott volna arra, hogy a tudományt komolyabb formában művelje, vagy legalábbis egyetemi tanulmá­nyokat folytasson. Helyzeténél fogva azonban erre nem volt módja (Ferenc József nem engedélyezte, hogy fia az egyetemet látogassa), és Rudolf tisztában volt műveltsége, felkészültsége hiányosságaival. Egyik életrajzírója, Brigitte Hamann említi, hogy ami­kor a bécsi egyetem 1884-ben díszdoktorrá avatta, Rudolf zavarban volt, hiszen tudta, hogy a cím nem teljesítményének szól.4 Mindezzel együtt a főherceg szívesen időzött tudósok, írók társaságában, és Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben mun­kálatai kapcsán erre bőven nyílt módja. A trónörökös lényének közvetlensége, valamint korához képest nagy tudása és felkészültsége mind Budapesten, mind Bécsben mély benyomást tett a közreműködő munkatársakra, akik többnyire nagynevű, Rudolfnál év­tizedekkel idősebb tudósok, írók, politikusok voltak. Az Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben végül nem egészen a trónörökös eredeti szándékai szerint valósult meg. Rudolf minden nemzetiséget egyenrangúként szeretett volna ábrázolni a sorozatban, ám ez a terv Magyarországon ellenállásba ütkö­zött. Az alapkoncepcióhoz képest máris kompromisszumot jelentett, hogy a magyarok ragaszkodtak a külön magyar kiadás megjelentetéséhez - ennek kivívásában Jókai fon­tos szerepet játszott. A Magyarországon, illetve Ausztriában kiadott köteteket külön 2 Hamann 1990. 182-185. p. Rudolf elszigeteléséről még: Uo. 244. p. Ld. továbbá GONDA- Niederhauser 1987. 256-257. p. 3 HAMANN 1990. 240. p. 4 HAMANN 1990. 233. p.

Next

/
Thumbnails
Contents