Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
Előszó
Előszó 9 A harmadik részben szereplő írások mindegyike műhelytanulmány. Az első azt járja körül, hogy az interjú mint módszer hogyan kamatoztatható a modem kori várostörténetben, milyen problémák tárhatók fel általa, és hogyan érintkezik a várostörténet az interjúkészítés gyakorlata révén más tudományágakkal, például a városszociológiával és -antropológiával. A második tanulmány a várostörténet mint diszciplína intézményesülésével foglakozik, és arra keresi a választ, hogy milyen mértékben épült be a várostörténet a magyar egyetemi történelemoktatásba. A harmadik áttekintés historiográfiai jellegű: az egyetemes kultúrtörténet egyik nagy toposza, a századfordulós Bécs kapcsán az elmúlt harminc év szakirodalmi termésére reflektál, bemutatva azt, hogy Carl Schorskénak a magyar várostörténetre is nagy hatást gyakorolt írásai és az általa teremtett iskola nyomán, illetve annak ellenreakciójaként milyen alternatív irányzatok bontakoztak ki az osztrák és közép-európai történetírásban. Köszönetnyilvánítások Ezúton szeretnék köszönetét mondani mindazoknak, akik e kötet születésének különféle szakaszaiban segítették a munkámat, és közvetve vagy közvetlenül hozzájárultak a könyv megjelentetéséhez. Köszönöm Kenyeres Istvánnak és Á. Varga Lászlónak, Budapest Főváros Levéltára jelenlegi, illetve volt főigazgatójának, hogy az intézmény nevében támogatták a kötet ötletét, és tevőleges szerepet vállaltak annak kiadásában. A Budapest Bank Budapestért Alapítvány a kötet publikálásához úgyszintén értékes támogatást nyújtott. Köszönettel tartozom mindazoknak a történész-levéltárosoknak, akik kutatásaim során referensként és szakértőként működtek közre. A történeti kutatás szempontjából sorsdöntő lehet, hogy mekkora támogatást kap a történész a forrásanyag avatott ismerőitől. Az általam látogatott levéltárakban dolgozó kollégák nem egyszerűen referensként segítettek, hanem vitapartnerként és nemegyszer nyomravezetőként is kulcsszerepet játszottak; olykor maguk a kutatási ötletek is nekik köszönhették fogantatásukat. Budapest Főváros Levéltára referenseitől: Lugosi Andrástól, Nagy Sándortól és Koltai Gábortól igén értékes tanácsokat kaptam a kutatás során, a BFL rokon érdeklődésű, jelenlegi és volt munkatársainak: Nagy Ágnesnak, Valló Juditnak és Szécsényi Mihálynak pedig számos ösztönző gondolatot, beszélgetést köszönhetek. Kovács Csaba -jelenleg a KSH, korábban a Magyar Országos Levéltár munkatársa - referensként egy korábban a szakma számára ismeretlen, a modem magyar várostörténet szempontjából rendkívül fontos forrásanyag feltárásához segített hozzá, és az anyag feldolgozásában is igen komoly segítséget nyújtott. Az e kötetben szereplő egyes írások eredeti változatainak megjelentetésében sokan játszottak szerepet főszerkesztőként vagy szerkesztőként: az URBS Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztőbizottsága, valamint Egry Gábor, Bódy Zsombor, Horváth
