Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)

A kézművesipar határain? Gyámokok, bedolgozók és alkalmazottak az 1840. évi gyártörvény időszakában – szempontok a későfeudalizmus-kori gyáripar történetének kutatásához

Hogy e kitörés érdemben milyen mértékű és jellegű lehetett, arról csak közvetett adataink vannak, amelyek részint gyámokaink beadványaiból - például szabadalomszerzés céljából, amikor is 50 000 forint vagyont kellett kimutatni, és ennek nyomán nyilvánvalóan saját lehetőségeik és vagyonuk felértékelésének veszélye is előfordulhatott ( 1. táblázat) -, részint a vagyonleltárakból, hagyatékokból stb. származnak.

1. táblázat

Budai gyámokok termelési és forgalmi értékei, 1818-18375

név/időszak

Kohner

Krellwitz

Laboratz

Müller*

1818

227 632 vft 36 kr

1827

32 800 vft

1830

55 803 vft 40 kr

1831

50 571 vft

1832. januárjúlius

44 578 vft 32 kr

1837

51 254 vft

1837 - 7 'A hónap

26 150 vft

* Müller 1837-ig átlagosan évi 60 000 Ft-os termelést mutatott ki.

További, vagyonra utaló adat lehet a hadiszállítások megnyerése is, hiszen ezekhez kauciót is le kellett tenni. Aktív gyámok után sajnos, nem találtunk hagyatéki leltárt, de két összeírás igen sokatmondó alapot közöl e kérdésről. Az egyik Müller Fülöp 1841-ből származó hagyatéki leltára, aki ekkor már 3^1 éve átadta a gyárát Schnapp Mihálynak, a másik pedig Fischer Jakab első feleségéé, 1846-ból. Ezeknek az értékeknek a súlyát növeli, ha mellé tesszük, Laboratz Ignác kalapgyáros, céhes mesterként elhunyt testvérének leltáradatait (2. táblázat) vagy bármely más céhes hagyatékot. Müller hagyatékából már kimaradtak az üzleti tételek, ugyanakkor Fischemé leltárában szerepelnek, de filológiai azonosítá5 MÉREI 1951.66, 106-107, 190-192, 210. p.

77