Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)

A pesti tanácsi vagyonleltárak, 1702–1848

7. táblázat

Az özvegyek aránya a pesti örökösök között a 18. század végén

egyedül él, vagy kis-, vagy nagykorú gyermekkel

nincs

nincs adat (vagy nem azonosítható)

összesen

fö

393

243

28

664

%

59,19

36,60

4,21

100,0

A feltárt inventáriumok közel 40%-a esetében nem maradt hátra özvegy, és további néhány alkalommal nincs biztos adatunk azok létéről. Az özvegy hátrahagyása nélkül elhunytak igen jelentős része, 41,56%-a után maradt legalább egy kiskorú örökös.

Az általános jogszabályok az örökösödés (örökítés) két fajtáját különböztették meg: egyrészt az ún. törvény-, másrészt a testamentum szerinti öröklést. Mindkét esetre vonatkozóan számos törvényt, rendeletet alkottak, azonban alapvető rendszerük és szemléletük Werbőczy óta változatlan maradt, és a módosítások, kiegészítések többnyire csak szűk rétegeket érintettek. A törvények mellett meghatározó szerep jutott az osztályban a helyi szokásoknak is, amelyek alapján gyakran - különösen a zártabb kistelepüléseken - a jogi szabályozástól eltérő módon intézkedtek.33

A törvény szerinti öröklés során az utódok, illetve a család tagjai meghatározott sorrendben örököltek, örökölhettek. A sorrendiség az ősi vagyonra vonatkozóan például általában a leszármazók—felmenők—oldalág—hitvestárs sort szabta meg, és az így örökös nélkül elhaltak vagyona az uralkodóra, az úrra - például a földesúrra stb. - háramlóit. E sorrend azonban megtévesztő is lehet, hiszen számos, egyéb körülményt is figyelembe kellett venni. A feudális jogrendszer ingatlanok vonatkozásában a fiágat részesítette előnyben, a leányok részére pedig az ún. leánynegyedet34 biztosította, ezzel, és számos más megkötéssel az ősiség alapján különbséget téve a vagyon származását illetően is.

Kisebb jelentőséggel, de szintén a vagyon származása szempontjából számos megkötés élhetett a családon belül is, amelyek követésére számontartották azt

33 Nánásy 1799.; Tárkány Szűcs 1944.; Tárkány Szűcs 1961.

34 A leánynegyed alapja - a Hármaskönyv I. rész 6. cím 3. § alapján - a szülők szerzett vagyona volt. „Mert leánynegyed csak közszolgálatukkal szerzett fekvő jágszágok és birtokjogokból jár ki. " MTT HK. 1514. 63. p.

39