Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)

A pesti tanácsi vagyonleltárak, 1702–1848

polgárkönyv23 tűnt, de a névírás bizonytalanságai és a gyakori ismétlődések miatt ez sem nyújt maradéktalan támaszt, ám a meghatározott foglalkozások arányát némileg javította. A korábban említett forrásainkkal összevetve a foglalkozási megoszlás a következők szerint alakult:24

4. táblázat

Pest város lakosságának foglalkozás-szerkezete, 1781-1790

1781

kimutatás

1781-1790 új polgár

1784-1787

népszámlálás

1786-1788

hagyatékok

[fő]

[%]

[fő]

[%]

[fő]

[%]

[fő]

[%]

(nemes)

7

410

6,4

1

1,1

őstermelő

48

0,9

35

5,1

194

3,0

3

3,3

iparos

1767

33,1

313

45,2

7

20

22,0

kereskedő

333

6,2

86

12,4

7

1

1,1

közlekedés

7

9

1,3

?

2

2,2

közszolgálat

7

33

4,8

83

1.3

8

8,8

véderő

7

2

0,3

27

0,3

1

1,1

ház- és telektulajdonos

7

203

29,3

7

5

5.5

zsellér, napszámos

7

7

3185

49,4

0

ismeretlen

3196

59,8

h

1,6

2549

39,5

50

54,9

összesen

5344

100,0

692

100,0

6448

100,0

91

100,0

Az összeírások más szempontjai miatt eltérő adatsorok megnehezítik a pontosabb értelmezést, de ez nem is célunk. A leltárfelvételi esetek között előforduló

23 Illyefalvi-Pallos 1940. 8-9. p. 4. tábl.

24 Az összeírások rendszerével szemben a hagyatékoknál az örökhagyó nők foglalkozásaira vonatkozó adatokat is felvettük, miután e kis mintában többen is voltak, akik özvegyi jogon ipart űztek, és ez további tájékozódásunkat megkönnyítheti.

33