Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)
A pesti tanácsi vagyonleltárak, 1702–1848
helytálló megoldás. A népszámlálás során kimutattak 25 izraelita férfit is, akiknek foglalkozásáról és családjáról azonban nincsenek adataink. Szembetűnő, hogy mindkét összeírás lényegesen több nőt regisztrált, mint férfit. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ennek egyik oka a városi cselédség mobil rétege lehetett. E főként fiatal nők többsége nem maradt véglegesen a városban, hanem gyakran vidékre vagy éppen szülőhelyére visszatérve ment férjhez. így azután a férfiak alacsonyabb lélekszáma mellett lényegesen nagyobb volt a halandóságuk, amelyet a hagyatéki leltárak felvételi esetei is tükröznek. 3. táblázat Pest város népességszámának, halálozási adatsorainak, fennmaradt hagyatéki és vagyonleltáraknak egymáshoz viszonyított adatsorai, 1784-1788. időkör/forrás férfi nő összesen [fő] [%] [fő] [%] [fő] [%] 1784— 1787/népszámlálás 6473 48,87 6773 51,13 13 246 100,00 1786-1788/halottak 666 61,10 424 38,90 1 090 100,00 1786-1788/leltárak 60 65,90 31 34,10 91 100,00 Időszakunkban a férfiak halálozási arányszáma igen magas volt, hiszen a nők 6,26%-ával szemben 10,29%-ot tett ki. Az özvegy és hajadon nők foglalkozási statisztikája - a korabeli hiányos adatok miatt - rekonstruálhatatlan, jövedelmeik eredetére is csak következtethetünk. Az ingatlanüzletek és a pénzkihelyezés, pénzkölcsönzés jelenthette az özvegyek fő bevételi forrását, de sok esetben előfordult, hogy a néhai férj iparát özvegyi jogon folytatta. E kérdésben azonban az adatok oly mértékig hiányosak, hogy a jövedelemforrások megoszlási arányaira még csak hozzávetőleges becsléseket sem tudunk tenni. Egészen más probléma jelentkezik a néhai férfiak foglalkozási statisztikájának összeállításában. A leltárakban az érintett személy szakmáját csak ritkán tüntették fel, és a teljes hagyatéki iratanyag áttanulmányozása sem feltétlenül vezethet eredményre, mivel a felvett leltárak szakmai eszköz- vagy árujegyzéket csak töredékesen tartalmaznak, így újabb források bevonására van szükség. Időszakunkat illetően e célra az egyetlen, hozzávetőlegesen könnyen kezelhető forrásnak a 32
