Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)
A pesti tanácsi vagyonleltárak, 1702–1848
forráskritikai bemutatására. Ennek során nem vállalkozhattunk nagyobb arányú feldolgozásra, így a szokásostól eltérő eljárások ismertetését sem tudtuk elvégezni. Fő célunk annak a jogi szabályozásnak az összefoglalása, amely általános előírásként volt érvényben, és ennek tükrében - legalábbis részben - a mindennapos hagyatéki eljárás gyakorlatának leírása. így várhatóan az egyes, esettanulmány szintű, illetőleg monografikus igényű munkák eredményei eltérhetnek alábbi eredményeinktől. A dolgozat záró időhatárát 1848-ban jelöltük meg, miután az új jogi szabályozások következtében az ezt követő időszakban az eljárás folyamata lényegesen megváltozott: az elsődleges eljárás jogát a tanácstól a törvényszék vette át, és ezzel az 1860 körüli évekig még fellelhető tanácsi hagyatéki iratanyag forrásértéke össztársadalmi értékelhetősége teljesen megváltozott. Pest város a török kiűzése után - bár privilégiumát már 1703-ban visszakapta — csak negyed századdal nyerte vissza önkormányzatát. Ellentétben Budával, a kisebb városokra jellemző módon, igazgatása és jogszolgáltatása nem vált külön, irányítását bíró végezte. Már a kiváltságlevél is utalt a városnak az örökösödési eljárásban meglévő felelősségére, hiszen kötelessége volt „... az árvákra és vagyonaikra gondot viselni, a számadásra köteles gyámokat, és gondviselőket rendelni... ”.5 A hagyatéki eljárás igy a tanács feladatkörébe tartozott, de a végrehajtás szervezeti keretei az idők folyamán többször változtak. Első biztos adatunk, hogy 1722. január 23-án - korábbi feladatköre bővítéseként, Puda Miksa József, a telekhivatal vezetője számára - árvaszámtartói hivatali utasítást adtak ki.6 Miután az okirat a tisztség megszervezéséről szólt, nem tudjuk, hogy a közvetlenül azt megelőző időszakban dolgozó Kerschbaumer Tóbiás lett-e az első „Pupillen Raith Elandler”, akinek 10 pontban foglalták össze ezzel összefüggő feladatkörét. Többek között elrendelték, hogy a tanácsnak jelezze, „ ... amikor a városban valaki meghal, s ezzel a hagyatékra kérjen hatósági zárlatot, s azt vegye is városi pecsét alatt gondozásba, amíg a bírósági leltár elkészül... ”,7 majd 30 napon belül kell az özvegynek - gyámrendelés céljából - a tanácsnál jelentkeznie. „Amikor a gyám megerősíttetett, a kancellária bevonásával a leltározáshoz lásson hozzá ... ”.8 5 Bácskai 1971/b. 31. p. 6 Az árvaszámtartók hivatali utasítása a BFL IV.1202.j. Pest város Tánácsának iratai. Hivatali utasítások 5. száma alatt találhatók. Adataink túlnyomó része is innen származik. Az utasítások egyes tételein belül az iratok időrendben vannak. 7 Uo. 8 Uo. 26
