Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)
A pesti tanácsi vagyonleltárak, 1702–1848
A PESTI TANÁCSI VAGYONLELTARAK, 1702-1848 Az újabb hazai társadalomtörténeti kutatások - a korábbi, főként politikatörténeti forrásbázis mellett - más és más szempontú források bevonásával tesznek kísérletet a társadalmi jelenségek és folyamatok minél pontosabb megfogalmazására és bemutatására. E kutatásokhoz nyújtott programot már 1942-ben Ungár László1 írása, amely azonban sokáig visszhang nélkül maradt. Az utolsó 2 évtized során - többek között a modem történeti statisztika módszerei és eredményei felhasználásával, sokszor Ungár cikkétől függetlenül - számos tanulmány jelent meg a levéltári források széles körű, teljességre törekvő kiaknázásával.* 1 2 Természetesen a körültekintő, alapos forráskritika elkerülhetetlen, és ezek elvégzése, szerteágazó szempontrendszere az elemzések tévútjainak elkerülésével gyakran időt és fáradságot takarít meg a kutató számára. E sokszempontú kutatásokban kiválóan használható forrásnak mutatkozik a hagyatéki iratanyag, amely számos, szinte településenként eltérő jegye mellett igen sok ponton nyújt lehetőséget ösz- szehasonlító vizsgálatok elvégzésére.3 Az alábbiakban kísérletet teszünk a Pest szabad királyi város tanácsa iratanyagában fennmaradt hagyatéki iratok,4 és főként a hozzájuk csatolt vagyonleltárak * E dolgozat egy nagyobb terjedelmű, művelődéstörténeti tárgyú írás bevezetése. 1 Ungár 1942. 306-328. p. 2 Bácskai 1968.; Bácskai 1971/a.; Bácskai-Naoy 1979.; Bácskai-Nagy 1984.; Nagy 1958. 121-138. p.; Nagy 1966. 27-56. p.; Vörös 1979. 3 Már korábban is történtek kísérletek a vagyonleltárak nagyobb arányú feldolgozására. Ilyen volt például Radvánszky Béla nagyszabású munkája, amely többek között hagyatékok, hozományok, letétek és várleltárak alapján készített nagyszabású, mai szemmel inkább a néprajzhoz, mint a történettudományhoz közel álló mű. Radvánszky 1879-1896. Az utóbbi évtizedben párhuzamosan több kutatóműhelyben - így a Néprajzi Múzeumban, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdaságtörténeti Tanszéke mellett működő akadémiai intézményben, a Közép- és Kelet-Európai Kutató Központban stb. - is megkezdődött a nagyobb arányú, szisztematikus feltáró és elemző munka. E sorba illeszthetők Rácz Istvánnak az alábbiakban hivatkozott publikációi is. Emellett elszórtan szinte mindenhol találkozhatunk főúri, polgári vagy paraszti hagyatékok egyedi elemzéseivel is. A legutóbb, az 1986. szeptember 28. és 30. között Salgótarjánban megrendezett Rendi társadalom polgári társadalom című konferencia több előadása, hozzászólása is e tárgykörben készült, melyek közül Benda Gyula kutatási terve, Horváth D. Tamás esettanulmánya közvetlenül is kapcsolódik tárgyunkhoz. A konferencia teljes anyaga: A. Varga 1987. 4 Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL) IV. 1202.cc. Pest város Tánácsának iratai. Végrendeletek és hagyatéki leltárak. Az egyéb vizsgált anyagokról még szólunk az alábbiakban. 25
