Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)

Szempontok a Zwack-szeszgyár 1915 és 1950 közötti történetének megírásához

pontjából szemlélve a történéseket. így mellőzzük e korszaknak gazdaságtörténeti tartalmú elemzését és vonatkozásainak bemutatását. Ugyancsak eltekintettük azoknak az adatoknak az ismertetésétől, amelyek a már említett munkákban szerepelnek. E helyen a folyamat áttekinthetősége szempontjából legfontosabb, illetve az eddig ismeretlen adatokra koncentrálunk.4

A család és az „alkohol”

A zsidóság a középkortól kezdve kiszorított szerepben élt Európa társadalmaiban. E helyzet magában hordozott bizonyos jogfosztottságot, de a rájuk „kiszabott”, nekik megengedett kereskedői terület gyakorlása révén mégis igen befolyásos szerepet játszottak az évszázadok során. Jogi helyzetükből következően a pénzügyieteken kívül elsődlegesen árendás, tehát haszonbérlői területeken tudtak tevékenykedni, és ennek révén kapcsolódtak a keresztény társadalomhoz. Az ilyen, a zsidóság által is gyakorolt foglalkozások között az egyik igen fontos terület volt a pálinkafőzési és kocsmáltatási jog bérlése, amely mind a földesúri területeken, mind a szabad királyi városokban jelentős szerephez juttatta őket.

E tekintetben is jelentős változást hoztak az 1840. évi törvények, amelyek lehetővé tették a szabad gyáralapítást, azaz attól kezdve - a megfelelő szakmai ismeretek birtokában - bárki, tehát a zsidók is alapíthattak gyárakat, még évtizedekkel egyenjogúsításuk, sőt vallásszabadságuk elismerése előtt. E helyzetben természetes, hogy a hagyományos, már korábban is űzött foglalatosságokat, iparokat fejlesztették úgy, hogy annak révén minél inkább részévé váljanak a társadalomnak, és egyben korábbi kirekesztettségük pedig egyfajta tudatos kívülállássá is változott. Az így kialakuló gyáripar túlnyomó részben rövidéletü üzemekből állt, szervezeti formától függetlenül. A szeszipar mellett talán csak a malomipar és a vasgyártás, valamint a főként konfekcióra termelő ruházati ipar volt nagyon gyorsan és stabilan erősödő. A konfekcionális ruházati ipar - amelynek természetesen komoly hagyományai voltak már a manufakturális szinten is - ekkor csak „kilépett” ebből a körből, illetve e szakmában szerephez jutott a zsidóság is.

A Zwack családról a rendelkezésünkre álló első ismert adatok az iglaui (ma: Jihlava, Csehország) kerülethez tartozó Battelau (ma: Batelov, Csehország) tele4 A szerző köszönetét mond - a már hivatkozott Gerencsér Emilen kivül - Kövér Györgynek, valamint levéltári munkatársainak: Kalmár Ellának, Kenyeres Istvánnak, Nagy Sándornak és Sarusi Kiss Bélának a kutatáshoz nyújtott segítségükért.

195