Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)

Szempontok a Zwack-szeszgyár 1915 és 1950 közötti történetének megírásához

SZEMPONTOK A ZWACK-SZESZGYÁR 1915 ÉS 1950 KÖZÖTTI TÖRTÉNETÉNEK MEGÍRÁSÁHOZ

A Zwack-gyár történetének kutatása és esettanulmányként történő megírása többszörösen kihívó feladatot jelent. A cég közlése szerint a gyár saját irattári anyaga nem maradt meg, de ezen túlmenően a cégbíróságon leadott dokumentumaik sem fellelhetők. A három darab cégirat helyén mindössze egy-egy pallium (borítólap) található, de azok teljes tartalma is nyomtalanul eltűnt. Legalábbis ez volt a helyzet a Budapest Főváros Levéltárának korábban átadott, 1950 előtti cégbírósági iratok esetében. A Fővárosi Bíróság szervezetében jelenleg működő cégbíróság irattára sem őriz a cégre vonatkozó dokumentumokat. Utolsó lehetőségként jöhetett szóba, hogy a család külföldi, pontosabban külföldre menekült tulajdonostársa miatt a Pénzintézeti Központ irattárában - amelyre ez ideig nem sikerült rátalálni - lehetnének a keresett iratok, hiszen Zwack Péter az elsők között tért haza és vásárolta vissza gyárát. így a történet feltárásához és bemutatásához az egyéb hivatalos dokumentumok, valamint a közvetett adatközlő források állnak csupán rendelkezésre.

Az alábbiakban megkíséreljük bemutatni mindazt, ami a család és a gyár 1920 előtti történetéről tudható. Ebben összefoglaljuk a Horn Emilné muzeológus kéziratában, illetőleg Gerencsér Emil, a Budapesti Likőripari Vállalat - korábban a Gschwindt-gyár - alkalmazottja és házi múzeumának létrehozója, gondozója által szintén kéziratban összefoglalt azon adatokat, amelyek szempontunkból fontosak. így a gyártelepek költözéseire, a védjegyekre és a termelési adatokra vonatkozó adatok ismételt közlését mellőzzük.'

Az eddigi kéziratok Zwack József 1915-ben bekövetkezett halálát tekintették korszakhatárnak, melynek következében lezárult a gyár történetének első korszaka. Magunk az 1920. évi korszakhatárt azért is választottuk az 1915 helyett, mert mint látni fogjuk, József halálával csak megindult az a folyamat, amely a gyár tulajdonviszonyainak változására, majd pedig a későbbiekben a termelésre is jelentős hatást gyakorolt, és e folytonos változás lényegében 1920-ban, Miksa halálával zárult le. A gyár ezt követően József fia, Lajos, majd ennek gyermekei birtokában volt, és a család többi ága számára megszűnt létezni. 1

1 Tudomásunk van Nyári Krisztián egy kéziratának létezéséről az 1915 előtti gyártörténetre vonatkozóan, de ennek tartalma a jelen sorok írásakor előttünk nem ismert.

193