Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)
Ünnep és „ünneplés”. Egy színházi bemutató a dualizmus hajnalán
karának van némi karaktere, a flamandi követek éneke s az induló azonban említésre is alig méltó. ”13 S egy másik vélemény: „a máglya-jelenet nagy együttese a nagyobb szabású combinatiok közé tartozik, de minden megkapóbb eredetiség nélkül; néhány kar jól hangzik, s a hangszerelés valamivel polyphonikusabb, mint Verdi régibb műveiben. Mind a szövegben, mind a zenében legkövetkezetesben van kivive Fülöp király komor és imposant alakja. Don Carlos csa[V\ egy mozzanatban drámai: midőn a flamando kért kardot ránt, de akkor is rögtön elveszik tőle a kardját. ”14 — írta a Hon kritikusa, aki szerint „ Magunk is Wagnert tartjuk a drámai zene legerőteljesebb hősének... ”.15 Ennyi a teljes kritikai-recenziós visszhang a mű talán leghátborzongatóbb, mindenesetre legmonumentálisabb jelenetéről. A müsorstatisztikák elbizonytalanítják a „fanyalgásokat”: „A Carlos négy évig szerepelt a Nemzeti Színház műsorán egy 1872-es »felújítással« együtt,'6 ez alatt 24 előadást ért meg. Az utolsó előadások egyikén (1871. április 25-én) olasz társulat játszotta. ”17 Ugyanakkor a fanyalgásokat látszik erősíteni, hogy ezután az Operaház csak 1934-ben, a Werfel- féle átdolgozást mutatta be, ám akkor sem ért meg sok előadást: 1937-ig összesen 14-et.18 Vajon mi lehetett az oka, hogy a mű kezdetben - a sajtó ellenében is — sikert aratott, hiszen 4 év alatt egy műből 24 előadás még igen soknak számított. Talán az a politikai üzenet, amely a monarchia rendszerének kellemetlen volt, ugyanis nem szabad elfelednünk, hogy a cselekmény mesevoltán túlmenően mégiscsak egy kegyetlen, zsarnok, ellenfeleit kíméletlenül máglyára/mészárszék- re küldő Habsburgról van szó! Ugyanakkor egészen más az oka, hogy miért nem fogadta el e müvet a nemzeti olasz szerzőtől III. Napóleon Párizsa, és miért nem fogadta el (?) a kiegyezés utáni Pest közönsége. Szinte szimbolikus értékű, hogy Ferenc József koronázása és a bemutató ideje között alig telik el néhány nappal több, mint egy gyermek fogantatásától születéséig. 13 Langer 1868. Langer Viktort a Pesti Naplóban Várnai Péter azonosította. 14 H 1868. 15 Uo. 16 Szigligeti Ede és Erkel Ferenc ideiglenes igazgatók felteijesztése az 1873/1874. évre szóló költségvetés 7. tételhez: „Ruhatári beszerzésekre a lefolyt évben a »Szentiván-éji álom«, »Struensee« és Don Carlos újbóli kiállítása és a régibb darabokhoz kellő jelmezek újítására ... ”, Pikánszkyné 1938. 426. p. 17 Várnai 1975. 53. p. 18 Sebestyén 1937. 165. p. 170
