Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)
Óbuda keresztény népessége és társadalma a 18. század végén, 1786–1789. Esettanulmány
6. a szerződéses jövedelmek tényét (malom, árenda, pálinkafőző-üst), illetve az adóalapul szolgáló jövedelmek tényét adóosztályonként (összesen 5 osztályban), és 7. a fentiek alapján kivetett adó és a hátralék összegét. Népességi viszonyok A lakosság népességi viszonyai meghatározásában első lépésként a népesség lé- lekszámát tűnik célszerűnek megállapítani. A demográfusokat évtizedek óta foglalkoztató probléma a családok és az össznépesség viszonyának meghatározása. A 18. század végén készült összeírások általában hozzávetőlegesen 5800 lelket regisztrálnak Óbudán, amelyből mintegy 3700 fő katolikus, 260 fő (48 család) református és 1647 fő (285 család) izraelita vallású volt, de élt mellettük egy meghatározhatatlan, csekély létszámú evangélikus lakosság is. Ezen adatok ellenőrzéseként használhatunk számítási módszereket is. A történészek és a statisztikusok különböző forrásokra más-más mérési módszereket, számítási technikákat dolgoztak ki az évtizedek alatt, amelyek közül a legszívósabban az ötös szorzó alkalmazása tartotta magát: a háztartások számát öttel szorozva kaphatjuk meg a teljes népesség lélekszámút, beleértve a minden összeírásból kimaradó kiskorú gyermekeket éppúgy, mint a nincstelen, a lét perifériáján lévő felnőtt lakosságot. Ez a többé-kevésbé alkalmazható becslési számítás úgy tűnik, Óbuda estében is alkalmazható: a 761 (keresztény) háztartásra a lakosság lélekszáma 3805-re becsülhető, mely szám minimális eltéréssel megfelel az egyéb számítási módszerrel kapott adatoknak.7 A község lakosságának nagysága a következőkben elsőként az adózók számán keresztül ragadható meg a különféle összeírásokból.8 7 Dávid 1973. Családlapok és hosszabb távú vizsgált időszak hiányában Kováts Zoltán, Andorka Rudolf-féle vagy más rendszer szerint készített családrekonstitúció lehetőségét az ilyen, rövid időszakra végzett vizsgálatok kizárják, így sem az első szülések, sem a termékenység problémáival, tehát a születéshez kapcsolódó további kérdésekkel nem tudunk foglalkozni, éppúgy, mint az újraházasodásokkal és azok motivációival sem. 8 BFLV.l.i. Óbuda mezőváros Tanácsának iratai. Állami adóösszeírások, 1776/1777., 1788/1789.; Gál 1988. 74. p. 146
