Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)
Óbuda keresztény népessége és társadalma a 18. század végén, 1786–1789. Esettanulmány
val való összehasonlítással. Ez annál is inkább fontos lenne, mert a zsidóság nagy számban való jelenléte több ponton befolyásolhatta - és véleményünk szerint meg is határozta - a keresztény lakosság foglalkozási összetételét is, mégpedig nem csak a „parasztiparosok” kereskedési gyakorlatából következően, hanem abból adódóan is, hogy az egyébként is „eltérő kereskedelmi stílust” élő zsidók is segíthették a helyi kereskedőréteg háttérbe szorulását, illetve megakadályozhatták kifejlődését. Persze itt nem szabad azt sem elfelednünk, hogy a város két olyan település közvetlen közelében volt, mint a kereskedelmileg „kevésbé fejlett” főváros, Buda, és a távolabbi környék gazdasági életén is „uralkodó” Pest. Az egyetlen időmetszet alkalmazása természetesen nem teszi lehetővé átfogó vizsgálatok lezárását, sőt a nagyobb léptékű elemzést sem, azaz pillanatfelvételt nyújthat csak egy település lakosságának egy részéről. Ezt annál is inkább fontos leszögezni, mert nem szeretnénk abba a hibába esni, hogy részeredményeinket és adatainkat lezárt és teljes munkaként kezelhessék. Egy időmetszet adatainak rendszerezése semmilyen körülmények között sem szolgálhat alapul egy kiterjedt elemzés elkészítésére, még kevésbé pedig összetett demográfiai, társadalmi folyamatok, a foglalkozási szerkezetben bekövetkezett változások kimutatására. Források A társadalomtörténeti kutatások céljára használható, rendelkezésünkre álló statisztikai célú vagy jellegű források köre valamint értéke igen változatos, és - számos településsel ellentétben - a kortársak alapos, körültekintő munkájáról tanúskodik. Az első forrásként mindenképpen az anyakönyveket kell említeni. Ezek teljességének, pontosságának vizsgálata már szinte könyvtárnyi irodalmat tesz ki, így e helyen csak a legfontosabb, helyi vonatkozású szempontokat szeretnénk megemlíteni. Mindenekelőtt számolnunk kell azzal a ténnyel, hogy a településen élő három felekezet lakosai közül az izraeliták ekkor még nem vezettek anyakönyveket, a reformátusok is csak elvétve, ugyanakkor utóbbiak anyakönyvi eseményei regisztrálása - mint számos kisebb településen is - előfordult a katolikus anyakönyvekben is.2 2 A kuszán és következetlenül, korszakunkban igen hiányosan vezetett református anyakönyvek évi néhány bejegyzését főként az említett hiányosságaik miatt nem vettük figyelembe. Ezek száma a rendszertelenül, keverve vezetett anyakönyvekben hozzávetőlegesen csak megduplázhatja a katolikus anyakönyvekbe beírt református anyakönyvi eseményekét, azaz például haláleseteknél hozzávetőlegesen 10 adatot lehet belőlük kiemelni, csak névvel és életkorral. 142
