Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)
Buda város levéltára, 1686–1848. Félúton egy levéltári kalauz felé
egyes tárnoki városok részére a jegyzőkönyvekből másolatokat készítettek, és így a pesti városi törvényszék iratai között is megtalálhatóak 1744 utáni ilyen kópiák. A város legfontosabbnak tűnő önkormányzati testületé a választópolgárság volt. Ezt a testületet - még „százas polgárság” néven - az 1727. évi királyi biztosi vizsgálat hozta létre a tanács ellenőrzése céljából, és tagjai választották újra a tanácsot a tisztújítások alkalmával. A városi „elit” rétegéből önmagát kiegészítő testület tagjai életfogytiglan viselték tisztségüket, és élükön a szószóló állt. Szószólónak - Pesttel ellentétben - bármely polgár megválasztható volt. 1763 és 1782 között a városnak külön magyar szószólója is volt, ezután azonban csak olyan polgárt lehetett e tisztségre választani, aki mindkét nyelvet ismerte. A választópolgárság testületének feladatkörét 1848/1849-ben, majd 1860-tól népképviseleti alapon választott törvényhatósági bizottmány, illetve 1850 és 1860 között a hatóságilag kijelölt községtanács látta el. Az 1861-ben ismét feloszlatott törvényhatósági bizottsági közgyűlés testületének szerepét a kiegyezésig az ún. központi polgári választmány vette át. E testületek töredékesen fennmaradt iratanyagai a fent leírtakon kívül jelentős részben a városi hivatalok és a polgárság, valamint a kormányzati szervek (Helytartótanács, majd cs. kir. kerületi főispán) közötti kapcsolattartást, a korabeli várospolitika alakulását érzékletesen mutatják be. A városi tanács A város fő irányító szerve a tanács volt. E testület a városi élet jogszerű irányítását biztosította az 1703. évi privilégium és az azt követő, kiegészítő rendelkezések és utasítások alapján. A magisztrátus korábbi iratai igazgatási-irányító szerv helyett a kamarai utasítások végrehajtó szervének tűntetik fel a tanácsot, így más feladatkört látott el. Arról azonban, hogy milyen is volt a városi tanács működése, igen nehéz pontosabb képet alkotnunk, Mint jeleztük, eredeti regisztratúrák Pscherer kinevezéséig nem voltak, a fennmaradt iratanyag 18. századi részének többsége - segédletek hiányában - a mai napig is csak laponkénti átnézéssel kutatható. A feladatkör természetesen nemigen változott ez idő alatt, a feladatok és az ebből nyerhető információk azonban nem adhatják a hivatal működésének teljes tükörképét. A fennmaradt iratanyag e része tükrözi talán leginkább a város kettős jogállását: a városi hivatal és a Magyar Királyi Helytartótanács együttes jelenlétét. A levéltár addigi iratanyagát Pscherer tematikusán, az iratképzés helye szerint rendezte, és így külön sorozatokat képeztek a királyi kancelláriai, a kamarai, a helytartótanácsi stb. iratokból, amelyek a város falain belül, hivatali keretei 109
