Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)
Buda város levéltára, 1686–1848. Félúton egy levéltári kalauz felé
Buda város levéltára iratanyagát 1776 után az iratképző szervek szerint rendszerezték. Ekkor nevezték ki Pscherer Andrást városi levéltámokká, aki a napi adminisztráció ellátása mellett az addig felhalmozódott rendezetlen iratanyagot visszamenőleg rendezte. A levéltár ugyanis ez idő tájt még magába foglalta a teljes városi adminisztráció iratgyűjteményét, tehát a napi munka során keletkezett iratokat is, amelyeket ma már az irattárakban helyezünk el. A városi adminisztrációban 1776 előtt rendszeres iktatás, nyilvántartás nyomait nem tudjuk kimutatni. Az alábbi ismertetésben e hivatalok, bizottságok és egyéb városi testületek működését vázoljuk fel. A kamarai igazgatás időszakának viszonylag kevés dokumentuma maradt fenn a városi adminisztráció gyűjteményében, és ezeket főként - tárgycsoportok szerint - a későbbiekben létesült szakhivatalok levéltára vette át előzményiratokként, így ezekről ott ejtünk majd szót. 1. Az igazgatás szervei A város igazgatásának „kulcsfigurája” a jegyző volt. Lényegében a teljes adminisztrációt, a kancelláriát irányította, ügyelt a feladatok végrehajtására, jóváhagyta a város valamennyi jelentését, számadását stb. Ezen felül ő ügyelt az ún. Archivum secretumra, a város titkos levéltárára, ahol a város valamennyi fellelhető kiváltságlevelét őrizték, a szabad királyi városi privilégiumtól kezdve egészen a vásártartási engedélyekig. Ezek mellett az oklevelek mellett helyezték el azt az öt késő középkori (1602-1603) oklevelet is, amelyek az ún. tárnoki városokra, illetve a tárnoki jog megtartására vonatkoztak, és amelyek a tárnoki láda iratanyagához tartoztak. A török kiűzése utáni időszakban a tárnoki városok azon szabad királyi városok voltak, amelyek polgári peres ügyeiben a fellebbviteli joghatóság szerepét az ország negyedik közjogi méltósága, a tárnokmester látta el. E városok száma 1848-ra elérte a 28-at. Korszakunkban a tárnokmester székhelye Budán volt, és 1741-től ő látta el a bányaügyek bírói tisztét is, valamint felügyelte a budai pénzverő házat. A tárnoki törvényszék iratanyagát eredetileg - a középkori testületi gyűjteményekhez hasonlóan - az ún. tárnoki ládában őrizték. A láda felleltározott 41, a tárnoki székre vonatkozó dokumentumából mindössze a ma is ismert, említett öt oklevél maradt fenn. A feladatok szaporodásával már csak a kiváltság- leveleket tartották a ládában, és a változó tárgyalási helyszínekre nem is vitték magukkal azt, csupán az éppen aktuális jegyzőkönyvet. A tárnoki törvényszék fennmaradt eredeti iratanyaga a Magyar Országos Levéltár őrizetébe került. Az 108
