Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)
A Fővárosi Levéltárban folyó levéltári, tervtári és könyvtári kutatások. A főváros történetének kutatási forráshelyei
A FŐVÁROSI LEVÉLTÁRBAN FOLYÓ LEVÉLTÁRI, TERVTÁRI ÉS KÖNYVTÁRI KUTATÁSOK A FŐVÁROS TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSI FORRÁSHELYEI Hozzászólásomban - részben kapcsolódva az eddigiekhez - két gondolatkör köré csoportosítva, a főváros történetét dokumentáló anyagok közgyűjteményi megosztottságáról és a kutatási munkák nehézségeiről ejtenék néhány szót. Budapest Főváros Levéltára az ország második legnagyobb iratanyaggal rendelkező gyűjteménye, és e vonatkozásban csak a Magyar Országos Levéltár viszonylag zárt állománya előzi meg. Az nem jelent újdonságot a kollégáknak, hogy ez a több mint 16 000 folyóméter iratanyag pillanatnyilag négy telephelyen van, mégpedig a város négy, szinte teljesen különböző pontján. Hasonló gondokkal küszködik ismereteim szerint számos vidéki levéltár is, azzal a különbséggel, hogy esetükben nem egy település, hanem egy-egy megye különböző pontjain vannak a raktárak, fióklevéltárak. A fővárosi helyzetet tovább nehezíti az a tény, hogy az elmúlt hetekben nyitottuk meg ötödik részlegünk egy jövőbeli részét, ideiglenes raktározásra, és az ide került anyag egy ideig nem is lesz kutatható. Viszonylagos előnye széttagoltságunknak, hogy a különböző jellegű és időszakból származó anyagokat különítették el elődeink az épületek használatba vétele idején, azaz idő és tartalom szerint csoportosítva nagyjából egy helyen kutathatók az egyes témák. Természetesen széttagolt intézményünk nem az egyetlen fővárosi közgyűjtemény, sőt, történeti érdekességű és közgyűjteményi őrzést igénylő iratanyagról tudunk még tanácsi megőrzésben is. Utóbbihoz tartozó, legjelentősebb értéket képviselő iratok a tervek. Intézményünkben az 1970-es évek elején kezdtük kialakítani az önálló terv- tári gyűjteményt, amelynek alapját korábbi, főleg esetlegesen kiemelt tervanyagokból, valamint az építési hatóságok anyagának módszeres kettéválasztásával képeztük. Eredetileg csak a raktározási, állományvédelmi okok irányították munkánkat, majd az anyag nagymértékű megnövekedése után elkülönítettük az építészet-történet e nélkülözhetetlen forrását. Az itt kutató elvben megkaphatja a főváros építészeti emlékeinek fennmaradt tervanyagát, sőt Ybl Miklós hagyatékának jelentős részét, beleértve vidéki munkáit is. Mindez azonban csak elvben van igy. Az 1873-ban lezajlott egyesítés utáni tervanyag ugyanis eredetileg a Polgármesteri Tervtár, majd a Fővárosi Tanács Magasépítési Tervtára őrizetében volt és maradt is. 9
