Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Rendszerváltások: a 20. század második fele - Bankrendszer-váltás – a Külkerbank (MKB) nézőpontjából
390 Rendszerváltások: a 20. század második fele Salusinszky Istvántól származott.3 Csak egy későbbi összefoglalóból tudjuk az eredeti, kissé botladozó textust idézni: „A Magyar Külkereskedelmi Bank tevékenysége nem tömeggyártásra szakosodott futószalagos üzem termékeihez hasonlítható, hanem sokkal inkább az egyediségre, összefogottságra, exkluzivitást biztosító szolgáltatásokra koncentrál a bank, mint amilyen a maga kategóriájában a Herendi Porcelán.”4 A visz- szaemlékezések szerint a kijelentés az MKB egyik ügyvezetőségi értekezletén hangzott el, amelyen vendégként részt vett László Andor, a Nemzeti Bank akkori elnöke is. Ő fűzte Salusinszky kijelentéséhez: „Igen-igen, de képzeljük el, mi van akkor, hogyha a herendi porcelán összeütközik a vasfazékkal? ”5 Más emlékezés szerint az ügyvezetői ülésen László ugyanakkor elismerte, hogy „hát azért elvtársak, ez egy igazán »fein Institut«.”6 Az 1973. május 31-i ügy vezetőségről készült emlékeztető mindenesetre sem a „herendi porcelán kontra vasfazék”, sem az „elvtársak - fein Institut” formulákat nem őrizte meg az utókornak (ennyit az egykorú írott emlékeztetők forrásértékéről), bár a szöveg fennmaradhatott valakinél, ha a 40 éves jubileumkor idézni tudták. Azt sem könnyű most megmondani, hogy a visszaemlékezések révén értjük-e jobban a hajdani száraz jegyzőkönyvi szöveget, vagy csak az ülés hangulata lett a metaforák által érzékletesebb.7 Hozzá kell tennünk a kép értelmezéséhez, hogy a Külkerbank megalakulása után dolgozóinak rekrutációjakor évtizedeken át informálisan számon tartották, hogy ki jött a hajdani Pesti Magyar Kereskedelmi Bankból, ez is része volt exkluzivitásuk (élettörténeti) tudatának.8 (S hogy mennyi minden tartozik az interpretációhoz: megint csak mellesleg, László Andor hajdan Hitelbankos volt.) A herendi porcelán metafora egyébként hamarosan valóságosan is testet öltött, amennyiben Baczoni Jenőt, a bank egyik alapítóját 1975-ös külkerminiszterhelyettesi székéből történt nyugdíjba menetelekor (1986-ig az MKB elnöke maradt) a bankban egy herendi porcelánvázával búcsúztatták. 3 Dr. Salusinszky István (1918-1984) apja ügyvéd volt, egyik nagybátyja pedig a Miklós Andor-féle Estlapok főszerkesztője. Párizsban közgazdasági főiskolára járt, 1939-ben Budapesten jogi doktorátust szerzett. 1945-ben lépett be az MNB-be, ahol szovjet referensként dolgozott, 1947-50 között a moszkvai külkereskedelmi kirendeltség, 1958-tól a római külkereskedelmi kirendeltség vezetője lett. Angolul, franciául, németül, olaszul és oroszul beszélt. KÖVÉR, [2001] 125-126. 4 Idézi A Magyar Külkereskedelmi Bank ..., 1991. 16. 5 Heffner Tamás-interjú, OSZKTIV (2000. február 18.) 6 Erdély Zsigmond Gábor-interjú, OSZKTIV (2000. április 26.) 7 László Andor „kifejtette, hogy a Külkereskedelmi Bank helyzeténél fogva egy sajátos típusú bank a mi viszonyaink között. Törekvései révén sok hasznos eredmény jött létre eddig is és fog a jövőben is létrejönni. Ugyanakkor ezek a törekvések szükségszerűen szembe találhatják magukat egyéb törekvésekkel. A múltban is adódott és a jövőben is adódhat több olyan kérdés, amikor az MNB-nek meg kell kérdőjeleznie bizonyos külkereskedelmi banki törekvéseket - de soha nem érzelmi, hanem népgazdasági felelőssége és feladatai által motivált szempontok vezérlik az MNB-t. Hangsúlyozta..., hogy ő szimpátiával és megbecsüléssel viseltetik a KKB vezetői és többi dolgozói személye és munkája iránt.” MKBI 7663 (1973. május 31.) 8 KÖVÉR, 2001. 57.
