Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Rendszerváltások: a 20. század második fele - Bankrendszer-váltás – a Külkerbank (MKB) nézőpontjából
Bankrendszer-váltás - a Külkerbank (MKB) nézőpontjából 391 László Andor szintén 1975-ös nyugdíjazása után főként Fekete János személyesítette meg azt az ellenpólust, akivel szemben az MKB-nak vívnia kellett a maga „szabadságharcát”. Az eredetileg - saját szavai szerint is - „Fekete csapatába” tartozó Demcsák Sándor így beszélte el a Külkerbank vezérigazgatói posztjára való kinevezése háttértörténetét:9 „...a Fekete engem azzal búcsúztatott el, hogy azt mondta: »Sanyikäm egy dolgot kell neked tudnod csak ebben a Külkerbankban, azt hogy az nem egy bank, és azt hogy az soha nem lesz egy bank. Ennek a banknak az a feladata, hogy a ti link üzleteiteket finanszírozza és bonyolítsa. Tehát nehogy eszedbe jusson az, hogy bank legyen.« Na most hát ez egy kicsit meglepett, és arra gondoltam, hogy mennyire komolyan mondja ezt a Fekete, és mondom neki: »Igen, de Te tudod, az a baj itt, hogy föl van írva, hogy bank, és hát előfordulhat egy vezető, aki ezt komolyan veszi. Nézd meg, hát ugye most játsszák a Beckettet, Az Isten igájában/. A Beckett is a király barátja volt, és egyszer kinevezték őt az Isten püspökének, fölvette a ruhát, és ezt komolyan vette.« »Igen — mondta a Fekete - de ne felejtsd el, hogy a Beckettet megölték.« »Na és - mondom - mi lesz a bankkal?« »Ót is megöljük.« Na most én ezt viccnek vettem, szóval messze nem vettem komolyan, az világos volt, hogy nem tetszik egy ilyen megoldás, de egyáltalán nem vettem ezt komolyan. Aztán kiderült a végén, hogy ezt komolyabban kellett volna venni. De hát akkor már késő volt. " A bankrendszer reformjával kapcsolatos műhelyvitákra a Külkerbank vezetője a nyolcvanas évek elején rendszeresen meghívást kapott.10 11 Maga a bank is készített tervezeteket az átalakulásra, mégsem mondható el, hogy érdemi áttörést ért volna el akár a forintfinanszírozás, akár más területeken. Hol az 1982-es likviditási krízisre lehetett hivatkozni, hol a gazdaságpolitika restriktiv fordulata miatt torpant meg a folyamat. Közben a kétszintűsítéssel ellentétes megoldások is megindultak: a PM-beli Vállalkozási Alap MKB-hez telepítése például kifejezetten investment banki funkciókat hozott a bankba, miközben a külföldi hiteleknél arról született központi döntés, hogy a finánchiteleket kell előnyben részesíteni a müködőtőke-beáramoltatással szemben. Az sem mondható, hogy az MNB nagyon támogatta volna az MKB önállósulását. S bár Fekete János mind a mai napig előszeretettel hivatkozik arra, hogy ő a magyar kétszintű bank- rendszer megteremtője, azt is tőle tudjuk, hogy valójában leginkább lemondása köthető a bankreformhoz." „És mi megcsináltuk ezt a kétszintű bankrendszert, amelyben a Külkereskedelmi Banknak a szerepe az volt, hogy nem változik, ő megmarad a külkereskedelem bankja, tehát nem kell összeolvasztani senkivel, mert egy jó bank volt már akkor. Hanem a há9 Demcsák Sándor-interjú, OSZKTIV (2000. április 14.). 1980-1987 között töltötte be a vezérigazgatói posztot. 10 Az „előtörténetre”: ANTAL-SURÁNYI, 1987. 3-12. 11 Fekete János-interjú, OSZKTIV (2000. február 10.)
