Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)

Rendszerváltások: a 20. század második fele - Bankrendszer-váltás – a Külkerbank (MKB) nézőpontjából

BANKRENDSZER-VÁLTÁS - A KÜLKERBANK (MKB) NÉZŐPONTJÁBÓL

2000-ben, az alapítás 50. évfordulója alkalmából, az MKB megbízásából vaskos kötetet állítottam össze a bank félévszázados történetéről. A munkában a levéltári (irattári) forrásokkal egyenrangú szerepet kaptak a korszak szereplőinek visszaemlékezései (orális, pontosabban audiovizuális történelem, hiszen Hanák Gáborral videós interjúkat készítettünk) és a történészi narráció.1

Jelen tanulmányomban bankrendszer-váltás címén az úgynevezett kétszintű bank- rendszer előkészítésétől a bankrendszer privatizációjáig tartó időszakot tekintem át. Utólagos történeti megközelítésekben ez az átalakulás lineáris, egyirányú folyamatként tűnik fel. Pedig a bekövetkezett változások menetközbeni állomásai, a megtorpanások és nekilendülések számos lehetséges alternatívát hordoztak. Ennek a bonyolult, makrotörténeti változásnak egy mikrotörténeti látószögét szeretném felvillantani az MKB (vagy ahogy a korban nevezték: a Külkerbank) nézőpontjából.

Az 1868-as mechanizmusreform a monetáris és fiskális szféra szétválasztását csak igen korlátozottan érintette, s a kétszintű bankrendszer lehetősége is csak elvétve került szóba.2

A Külkerbank szereplőinek emlékeiben az 1968-1987 közötti időszak úgy jelent meg, hogy a bank igyekezett előtte járni az eseményeknek, ám törekvéseik rendre meghiúsultak a makroközeg ellenállásán. A Külkerbank a Pénzügyminisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium közös fennhatósága alá tartozott, működését a PM, KKM, MNB által aláírt ún. Tripartitum szabályozta, a külkerbankosok nézőpontjából ezt a küzdelmes, de mégsem nyertes periódust elsősorban a Magyar Nemzeti Bankkal vívott „függetlenségi” harc töltötte ki.

A Salusinszky-korszak, mert a „hőskort” a vezérigazgatóról (1964-1980) nevezték el, kulcsmetaforája a „herendi porcelán” volt, s ki mástól, mint a vezértől, dr.

1 KÖVÉR, [2001]. A kötetben felsorolt interjúkat Hanák Gáborral és Fonyó Gyulával készítettük és az anyagot az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Videotára őrzi (OSZKTIV).

2 Üdítő kivételnek számított Hagelmayer István Írása: „Úgy tűnik, a jegybank-hitelbank egykor jogosult egyesülése fölött eljárt az idő, és a rossz, vagy elromlott házasságot fel kell bontani, különösen akkor, ha ennek a frigynek nincsenek a jövőbeni kompromisszumra érdemes gyümölcsei.” HAGELMAYER, 1969. 166.