Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Rendszerváltások: a 20. század második fele - Az államosítástól a privatizációig. Egy magyar bank útja a 20. század második felében
384 Rendszerváltások: a 20. század második fele Sor került ugyanakkor a bankvezetés belső átszervezésére: előbb a osztályvezetői értekezletből szükebb ügyvezetőséggé átkeresztelt szerv létrehozásával, majd ezt a meghívottak mind szélesebb körével kibővítve, az úgynevezett tágabb ügyvezetőség formájában (természetesen szintén a PM hozzájárulásával). Az 1964-ben kinevezett új vezérigazgató, dr. Salusinszky István pedig kezdte az ügyvezetőségi jegyzőkönyveket „az ügyvezetőség elnöke” címen aláírni. A nyolcvanas évek elején - az újonnan kinevezett vezérigazgató, a Fekete János csapatából jött - Demcsák Sándor ismét megpróbálkozott a nyereségérdekeit bank tervének megvalósításával. A reform koncepciója egészen a Gazdasági Bizottságig eljutott, a KKM és a PM támogatta is, ám az MNB monopóliumának csorbítását látva ellenezte az elgondolást és figyelmeztetett az önállósodás bank számára veszélyes következményeire." 1982 kézivezérlésének körülményei között végül olyan semmitmondó GB-határozat született, amelynek alapján a kétszintű bankrendszerre való áttérésig várni kellett az átalakulással. A bankrendszer reformja — az utolsó ötéves terv koncepciójához igazítva - politikai döntést igényelt. Az 1987. január 1-jével bevezetett kétszintűsítés során nemcsak három nagy kereskedelmi bank szakadt ki az MNB-ből, hanem az MKB helyzete is lényegesen megváltozhatott. A PM bankfőosztálya, amelyből később az Állami Bankfelügyelet nőtt ki, az alaptőke és mérlegfőösszeg között 25-szörös „áttételi rátát” állapított meg, s az MKB alaptőkéjét 3,5 milliárd forintban rögzítette. 2. táblázat Az MKB 1987. január 1-jei alaptőke-rendezésének forrásai'2 Mft-ben (1986. június 30-i adatok alapján) A tőkeemelést hivatalosan az 1987. január 14-i rendkívüli közgyűlés mondta ki. A névreszóló részvények névértékét egyenként 1 millió forintra emelték. A tőkeemelés eredményeként a teljes részvénymennyiségből 2,7 milliárd (77,1%) az állam (a PM), 11 12 11 A Fekete János és Demcsák Sándor közötti viszonyt ponosan világította meg a Demcsák Sándorral készült interjú, amelyet a következő tanulmányban részletesen idézünk. OSZKTIV Demcsák Sándor- interjú (2000. április 14.). Készítette: Fonyó Gyula, Kövér György. 12 PMI Miniszteri Értekezlet (1986. december 5.) Forgóalap Vállalkozási alap Vállalkozások alapja PM-befizetés Összesen 1 785 802 372 547 3 500
