Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Nemzetközi hálózatok - Osztrák credit – magyar hitel. Az Osztrák Creditanstalt és a Magyar Általános Hitelbank kartellje (1871–1900)
Osztrák credit - magyar hitel. Az Osztrák Creditanstalt... 327 a kérdésnek a megoldására - bővebb információk híján - nem vállalkozhatunk (az is lehetett ok, hogy mondjuk a papírok Bécsben voltak lombardírozva), az esetek mindenesetre jól jelzik, hogy egy magyar cég általi befektetés még nem jelent okvetlenül hazai beruházást, mint ahogy az osztalékfizetés sem feltétlenül a magyarországi hozamban csapódik le. Tájékoztatásul célszerű - ahol lehet - bemutatni, hogy miként is nézett ki a részvénydeponálás területileg. 2. táblázat A MÁH közgyűlési részvényletéteinek földrajzi megoszlása (1874-1880) Év, hó, nap Bécs (db) Bécs (%) Budapest (db) Budapest (%) Összesen (db) 1874. 04. 11. 21 099 71,5 8 421 18,5 29 520 1876. 04. 02. 20 570 93,9 1 346 6,1 21 916 1877. 01. 14. 22 890 93,2 1 666 6,8 24 556 1877. 03. 15. 9 700 83,7 1 895 16,3 11 595 1878. 03. 24. 19 010 94,4 1 120 5,6 20 130 1879. 03. 25. 6 275 87,8 870 12,2 7 145 1880. 01.05. 12 965 94,9 695 5,1 13 660 Wahrmann egyébként a kilencvenes évek elejének tőkeemelésekor még tovább gyarapította letétét, de 1892-es halála után a cége többé már nem gyakorolta részvényesi jogait. Pontosabban: 1897-ben leánya, Renéé (100 db), néhány éven keresztül pedig öccse, Sándor tett le hitelbanki részvényeket a közgyűléseken (1896-1899), egy 1897-es kimutatás szerint azonban mindketten budapesti letétként. Ha a tőkének lenne nacionáléja, azt mondhatnánk: miután a befektető megtért őseihez, a magyar tőke „repatriált”. Az említett 1897-es kéziratos részvényes kimutatás annál inkább érdekes, mert konkrétabban megmutatja, hogy milyen csatornákon keresztül gyűltek össze a részvények a közgyűlés előtt. A következő kategóriákat tüntette fel a kiegészítő információkat tartalmazó lista:34 34 MOLZ50 2.es. 2. t. 138-140.
