Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Nemzetközi hálózatok - Osztrák credit – magyar hitel. Az Osztrák Creditanstalt és a Magyar Általános Hitelbank kartellje (1871–1900)
328 Nemzetközi hálózatok pénztár útján letét igazgatói letét Rothschild C-A. Összesen / darab 1735 9592 550 3000 17 950 32 827 % 5,3 29,2 1,7 9,1 54,7 100 A névsorhoz - nyilván belső használatra - széljegyzeteket fűző nem közölte a kategóriák pontos értelmezését: az igazgatótanácsosoknak fejenként 50 darabos letétük kellett, hogy legyen Pesten (hogy ezt ők vették-e meg maguknak, vagy a bank, az külön kérdés). Mindenkinek módja volt arra, hogy letétben tartsa a banknál saját részvényeit (hogy a banknál kézizálogba adott részvény ide került-e, az nem valószínű). Viszonylag kevesen voltak azok, akik a közgyűlésre a pénztár útján, mintegy az utcáról bejőve deponálták részvényeiket. Számunkra azonban most nem is ez a lényeges, hanem az, hogy az elhelyezés helyszínét illetően, bár a hetvenes évekhez képest komoly eltolódás mutatkozott a magyarországi letevők javára, a deponált részvények csaknem kétharmada még 1897-ben is Bécsben volt elhelyezve (javarészt a Creditanstaltnál, kisebb mértékben S. M. Rothschildnál). A kilencvenes évek ugyanakkor valóban felmutatott olyan magyar, éppen a magánbankárrá válás útjára lépő családi céget (és családot), amely - legalábbis átmenetileg - nagyobb mennyiségű hitelbanki részvényt szerzett meg. A Deutsch lg. és fia cég először az 1890 végi rendkívüli közgyűlésre deponált 300 darabot, majd 1892-től a cég és a család különböző tagjai rendszeresen jelentették be részvényeiket a közgyűléseken (3. táblázat). A legkiugróbb tételt (2400 db) 1895-ben maga a cég, illetve id. Hatvány József (450 db) mutatta fel. Ez a részvénypakett azonban láthatóan nem maradt a cég nevén, nyilván haszonnal értékesítették a papírokat, de a két családtaggal együtt a cég még 1900-ban is 500 darabot jelentett be a közgyűlésen. Közben 1894 tavasza óta ifj. hatvani Deutsch József (1898-tól Hatvany-Deutschként jegyezve) igazgatótanácsosi posztot is a magáénak mondhatott, egészen 1901-ig, amikor az igazgatótanács jelentése azt jegyezte meg, hogy „Hatvany-Deutsch József igazgatótanácsunkból sajnálatunkra a múlt év során kilépett.”35 Az igazgatótanácsi ülések jegyzőkönyvei alapján az is tudható, hogy Hatvany-Deutsch József nem sokkal az előző közgyűlés után mondott le tagságáról, mégpedig azzal az indoklással, hogy „a Deutsch lg. és Fia cége egyik beltagjának üzletköre kibővülvén, ebből esetleg bizonyos összeférhetetlenségi esetek származhatnának, melyeket kikerülni óhajt.”36 35 A MAH igazgatótanácsának üzleti jelentése az 1901. január 1-től december 31-ig terjedő évről. Bp. 1902. 36 MOL Z 50 MÁH 11. cs. 3. t. lg. tan. (1901. április 27.)
