Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Nemzetközi hálózatok - Gründolás 1869-ben. A Franco–Magyar Bank
Gründolás 1869-ben. A Franco-Magyar Bank 307 odornak az apja), aki különösen a faüzletben volt jártas.10 A bank első főpénztárosa pedig a 29 éves Ludwig Kainrath lett, egy bécsi katolikus vasöntő fia, aki a hatvanas években az Osztrák Nemzeti Bank tisztviselőjeként tűnt föl Pesten.11 Az alapszabályok szerint a tervezett bank célja „a Franciaország és Magyarhon közti pénzügyi, kereskedelmi és vállalati viszonyokat, valamint Magyarhon hasonnemü belső viszonyait mindenképp könnyíteni és előmozdítani”.12 Az engedélyező kormányzatot ez azonban vajmi kevéssé érdekelte, figyelmét kizárólag arra irányította, hogy a tervezet megfelel-e a törvényes előírásoknak. A törvényt pedig - az abszolutizmus kori rendeletek hatályán kívül helyezése miatt - 1840-es, jócskán elavult cikkelyek jelentették. A FIK élén álló, örmény származású Gorove István természetesen kikérte az igazságügyi és a pénzügyi tárcát vezető kollégái véleményét. Az igazságügy minisztériumnak mindössze néhány „apróbb jogi kifogása volt”. így például az 1840: XVIII. te.-tői eltérésnek tartotta, hogy a tervezet csak 5 részvény után akar egy szavazatra jogot adni a közgyűlésen, ami nyilvánvalóan a kisrészvényesek érdekei ellen irányult.13 A Pénzügyminisztérium átiratában (Budáról) ahhoz sem járult hozzá, hogy a már amúgy is igen széles üzletkört a biztosítási és jelzálogüzlettel parttalanítsák.14 Közben persze Wass Samu gróf (a folyamodók egyike, aki azután nem került be a kormányzótanácsba) szóban ígéretet tett, hogy a szabálytervezetet az észrevételeknek megfelelően átdolgozzák, így azt 1869. január 10-én Gorove a Legkegyelmesebb Úrhoz terjesztette fel jóváhagyásért a király személye körüli minisztériumon keresztül. Az engedély január 22-i keltezéssel meg is érkezett Bécsből.15 A kérelem tehát két hónap alatt bejárta a kettős monarchia összes bürokratikus útvesztőjét. A bank azonban csak akkor kezdhette meg működését, ha az alaptőke 30%-át befizették (ez a szokás az abszolutizmus osztrák szigorúságából maradt fenn). így aztán a tervezett 32 millió ezüstforint alaptőkéből csak 8 milliót kívántak aláírásra bocsátani (40 000 db 200 forintos, illetve 500 frankos részvény útján, amiből azonban egyelőre csak 2 400 000 forintot kellett ténylegesen befizetni. A csillagászati összegű külföldi tőkebeáramlás helyett még az indulótőke megszerzése is a bécsi és pesti tőzsdén történt. 1869. február közepén dobták a Franco részvényeket piacra anélkül, hogy hivatalosanjegyezték volna árkeletét valamelyik tőzsdén. Nem is jegyezhették, hisz az alakuló közgyűlésre csak február 21-én került sor, s ott véglegesítették az alapszabályokat és választották meg a kormányzótanácsot. Addigra azonban a részvények - nem 10 ZSL 1929. 360-361. 11 Cg 1876 V 831 12 A Frankó-Magyar Bank alapszabályai. Pest, 1869. MÓL FIK K 168 46. cs. 23 - 1872 - 563 13 MÓL FIK K 168 46. cs. 23- 1872-563 (Pest, 1868. december 11.) 14 MÓL FIK K 168 46. cs. 23 - 1872 - 563 (Buda, 1868. december 11.) 15 MOL Fl K K 168 46. cs. 23- 1872-563 (Bées, 1869. január 22.)
