Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Nemzetközi hálózatok - Gründolás 1869-ben. A Franco–Magyar Bank
308 Nemzetközi hálózatok hivatalos forgalomban - már „18-20 írt szilárd agio [felár] mellett keltek”.16 Vagyis ha az alapító szindikátus tagjai egy részvényt névértékben (60 forint tényleges befizetés) vettek át, már 80 forintért adhatták el, ami 33%-os tiszta nyereséget hozott számukra. A spekuláció forrása volt az ezüstértékben kitűzött alaptőke is, mivel az ezüstforintnak jelentékeny felára volt az osztrák értékű papírforinthoz képest, így a 60 forintnyi befizetés ezüstben árfolyam szerint 75 forint 75 krajcárt ért papírértékben, s a bank első mérlegében így is került könyvelésre. Olyan gyors és olyan hatalmas nyereségre volt kilátás, ami már nemcsak a börziánerek fantáziáját hozta lázba, hanem a kisemberekét is. Pesti magánbankházak sorra kaptak megbízásokat különféle értékpapírok beszerzésére és eladására, s a spekuláció éllovasa a Franco-Magyar Bank volt. Még a legkomolyabb embereket is magával ragadta az árfolyam mozgása, s a börzéző felcser páciensei sohasem lehettek bizonyosak abban, hogy „vajon a pulzus, vagy a kurzus emelkedésén” jár-e a doktor esze.17 Nyilvánvaló, hogy a részvények többsége így kelt el - nyilvános aláírásról nincs is tudomásunk - s az alakuló közgyűlés körül is sűrű homály lebegett. Az egyik köz- gazdasági lap óvott attól is, hogy „nálunk is meghonosulna a francia nevű créditek humbugja, mely Bécsben is már itt-ott befészkelte magát...”.18 Az alapítók a papíroknak csak töredékét tartották meg maguknak (a Franco-Osztrák Bank esetében például a részvények negyedrészét) s így a bank 1869 áprilisában megkezdhette működését a Feldunasor gróf Nákó-féle házának első emeletén, a mai Gresham-palota helyén. A bank hatalmas üzleti forgalmat bonyolított le, vállalatok sorát alapította, miközben „tőzsdei műtéteket eszközölt saját, valamint idegen rovásra”, magyarán rendszeresen spekulált saját részvényeivel is. Érdeklődése részben a közlekedés felé fordult, létrehozta a Magyar-Lloyd gőzhajózási társaságot, építette a MÁV Károlyváros-Fiume közötti pályaszakaszát. Pénzügyi kapcsolatot épített ki a Balkánnal, bankot alapított Eszéken és Belgrádban, de igényt formált a magyar állam bankárjának pozíciójára is (nyereménykölcsön, 30 milliós kölcsön), végül egyike volt az Andrássy út építésére vállalkozó pesti építőtársaság gründolóinak.19 A válságos 1873-as évet azonban két és fél millió forintos veszteséggel zárta, hogy aztán sohase tudjon többé talpra állni. Felszámolásának körülményei éppoly homályosak maradtak 1876 nyara után, mint ahogy alapításának részleteit is csak mozaikszerű forrásokból próbálja összeállítani a történetírás. 16 PN. esti, 1869. február 23. Hetiszemle. 17 BALLA, 1923. 194. 18 MÁÉ. 1869. február 28. 176. Vegyesek. 19 KÖVÉR, 1873. 1986. 37-48.
